Három hete tartottunk az MKP berkeiben szakmai napot, amelyre meghívtuk a gazdaság járvány által leginkább sújtott területeinek – köztük az étkeztetés, vendéglátás – egy-egy képviselőjét. Velük vitattuk meg, hogy a járvány okozta helyzetben milyen intézkedések segítenék talpon maradásukat, túlélésüket, majd meghirdettük az MKP nyolc gazdaságvédelmi intézkedését.
Azóta a vállalkozók helyzete tovább romlott. A napokban látott napvilágot az a szakmai felmérés, melynek alapján az étkeztetésben és a vendéglátásban vállalkozók 60 százaléka éli fel az utolsó tartalékait. Sokan közülük napokon vagy heteken belül végleg lehúzhatják a rolót.
Alapállás: a magasabb elv (járvány) okozta körülmények miatt, a kormányzati intézkedések következtében átmenetileg szüneteltetett vállalkozásoknak az állam térítse meg a veszteségeiket, hogy túlélhessék a bezártságot, kiesést, majd újult erővel folytathassák ott, ahol korábban tevékenykedtek.
Például Ausztriában az ilyen okok miatt bezárt étkeztetési és vendéglátási vállalkozásoknak a kormány havi bontásban megtéríti a tavalyi forgalmuk 80 százalékát. Csehországban a minap jelentette be a kormányfő, hogy az átmenetileg bezárt étkeztetési és vendéglátási vállalkozásoknak teljes mértékben megtérítik a veszteségeiket és a költségeiket.
Aki megszakítja a vállalkozását, a járvány befejeztével nehezen tudja majd újraindítani, hiszen a gazdaság általános felfutása lassú, fokozatos lesz.
Abból az alapelvből kellene kiindulnia a kormánynak, hogy az aktív vállalkozó adófizető és járulékfizető is egyben. Ha inaktív lesz, a szociális hálóban köt ki, majd szociális segélyt fog igényelni. Nem beszélve arról, hogy a több tízezer vállalkozó, akik a kormányzati intézkedések következtében bezárták éttermüket, bisztrójukat vagy kávézójukat, családfenntartók és családapák is egyben.
De vizsgáljuk más szemszögből a témát! Az előző kormány az idei évre az állami költségvetést először kiegyenlítettre tervezte, majd tavaly novemberben 2,7 millió eurós hiánnyal fogadta el. Ám az idei végső elszámolásnál a költségvetés hiánya minden bizonnyal túlszárnyalja majd a 10 milliárd eurót. A kulcskérdés az, hogy a több mint 7 milliárdos többlethiányt mire költötte el a mai kormány, ha a vállalkozók későn és alacsony összegben kapták kézhez az állami segélyt, amely jellemzően csupán a munkahelyek megtartását célozta meg? Egy korábbi felmérés kimutatta, hogy gazdasági elsősegély címén az EU 27 tagországa közül Szlovákia és Románia áldozott a legkevesebbet a gazdasági szereplők megsegítésére.
Mindezek miatt az MKP nevében arra kérjük Szlovákia kormányát, hogy havi bontásban térítse meg az étkeztetésben és a vendéglátásban vállalkozók számára tavalyi forgalmuk 80 százalékát.
Ez esetben a bevételeikből az adóelőleget és járulékaikat is ki tudják fizetni. Nem kell haladékot kérniük, amit később úgyis rendezniük kell. Végső elszámolásnál e lépéssel jól jár az államháztartás és maga a vállalkozó is. Nem kell rettegnie, miből tartja majd el a családját. Ha máshol ezt felismerték, felismerhetné a pozsonyi kormányzat is.
A szerző az MKP szakmai alelnöke.
