Fotó: stockphoto

A rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat kíván, vallja a kormány, miközben a járványhelyzetre való hivatkozással korlátozza az állampolgárok alapvető szabadságjogait. De nemcsak a korlátozások váltanak ki felháborodást az érintettek körében, hanem az is, hogy óráról órára változó, rendre egymásnak ellentmondó rendelkezések, értelmezések látnak napvilágot, s gyakran bizony ember legyen a talpán, aki ezek szövevényében képes eligazodni.

Az érvényben lévő rendelkezések értelmében például úgy tűnik, hogy idén le kell mondanunk a barátokkal való karácsonyi puncsfogyasztásról, vagy a szentestei családi összejövetelekről, amennyiben nem szeretnénk megkockáztatni egy 1659 eurós bírságot.

A kormány még november elején hagyta jóvá a gyülekezési tilalom december 29-ig történő meghosszabbítását, mely rendelkezés értelmében tilos a nem egy háztartásban élő, hatnál több személy gyülekezése. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, arra vonatkozóan útmutatásul szolgálhatna az igazságügyi tárca ezzel kapcsolatos állásfoglalása.

Ebben az áll, hogy a lakóterekben, vagy azok kültereiben történő gyülekezést, például szervezett családi ünnepségeket, baráti találkozókat, asztaltársaságokat be kellene tiltani.
„Márpedig ha az igazságügyi tárca véleményét vesszük alapul, felmerül a kérdés, hogyan viszonyuljunk a karácsonyi ünnepek alatti rokonlátogatásokhoz, mivel ezeket egyértelműen szervezett családi ünnepségeknek, étkezéssel egybekötött baráti találkozóknak tekinthetjük“ – hívja fel a figyelmet Vincent Bujňák jogász.

Mint kifejtette, a magyarázat szerint az ilyen összejövetelekre a tilalom megszegése nélkül csak akkor kerülhetne sor, amennyiben ezeket nem lehetne járványügyi szempontból kevésbé veszélyes időszakra halasztani, s azok feltétlenül kapcsolódnának a családi és magánélethez való jog gyakorlásához.

Az értelmezés problematikus voltát egy gyakorlati példán keresztül világította meg.
Két család, ahol két-két gyermek van, szeretnének az ünnepek alatt találkozni. A két család nem él közös háztartásban és a minisztérium magyarázata szerint a találkozó halasztható lenne egy járványügyi szempontból kevésbé kockázatos időpontra.

„Egy ilyen találkozó vajon feltétlenül szükséges a családi és magánélethez való jog gyakorlása szempontjából? Ráadásul, ha minden résztvevő rendelkezne negatív koronavírus-teszttel, ez a tilalom szempontjából akkor is lényegtelen lenne“ – tette hozzá a jogász.

Bujňák nem ért egyet a minisztérium értelmezésével, annak ellenére sem, hogy szerinte jó szándék áll mögötte. Azon a véleményen van, hogy a jogértelmezésnél abból kell kiindulni, hogy a gyülekezés vonatkozásában politikai jogról van szó, ahogy azt a jogalkotók is hangsúlyozták. „Miközben a gyülekezés célja nemcsak politikai lehet, hanem közéleti is, méghozzá annak tágabb értelmezésében“ – magyarázta.

Amennyiben pedig az igazságügyi tárca álláspontját vesszük alapul, melyhez a járási hivatalok és a rendőrök is igazodhatnak, az állampolgároknak tudniuk kell, hogy mihez tartsák magukat, tekintettel az 1659 eurós, vagy helyszínen történő rendezés esetén 1000 eurós bírságra.

Bár nem valószínű, hogy a rendőrség helyszíni ellenőrzéseket tartana, hogy az emberek az ünnepek alatt nem szegik-e meg otthonaikban a gyülekezési tilalmat, az azért nem zárható ki, hogy mondjuk egy szomszéd, akit zavar a hangosabb társaság, nem hívja ki a járőröket. „Az ilyen esetben a rendőröknek tudniuk kell, hogy a rendelet mely értelmezéséhez tartsák magukat“ – magyarázza.

Az igazságügyi tárca a Webnoviny.sk megkeresésére azt válaszolta, hogy nem tartozik a hatáskörébe a kormányhatározat értelmezése. „Azt az állásfoglalást, melyre hivatkoznak, az értelmezési véleménykülönbség miatt dolgoztuk ki, amit ebben az ügyben tapasztaltunk“ – mondta a tárca szóvivője, Peter Bubla.

Egyelőre szerinte nehéz lenne állást foglalni abban a kérdésben, hogy milyen feltételek mellett találkozhatnak a barátok vagy a rokonok a karácsonyi ünnepek alatt, mert nem lehet tudni, hogyan alakul a járványhelyzet és milyen rendelkezések lesznek érvényben.
„Annyit azonban elmondhatunk, hogy amennyiben a veszélyhelyzet változatlan formában lenne érvényben, akkor érvényben lesz a gyülekezési tilalom is a hatnál több, nem egy háztartásban élő személy számára“ – tette hozzá Bubla.

A kormányhivatal ebben az ügyben nem adott választ a portálnak, s az igazságügyi tárcának passzolta tovább a labdát, így nem lehet tudni, hogy a rendelet kidolgozói miként is gondolták a dolgot.

Bujňák emlékeztetett, hogy a Szlovákiában eddig meghirdetett három veszélyhelyzet idején – ebből kettőt a koronavírus-járvány, egyet pedig 2011-ben az orvosok tömeges felmondása miatt hirdettek meg – immár 16 alkalommal került sor bizonyos kötelesség életbe léptetésére, illetve alkotmányjogok korlátozására, miközben az Alkotmánybíróságnak egy alkalommal sem volt lehetősége vizsgálni ezek alkotmányos voltát.

S hogy mit lehet ebben a helyzetben tenni? Abban a pillanatban, hogy a kormány változást eszközöl a veszélyhelyzet terén, például új kötelességet, tilalmat határoz meg, a köztársasági elnök, a főügyész, vagy 30 parlamenti képviselő az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, de kizárólag ennek az új kötelességnek az ügyében. Amennyiben a kormány átfogalmazná a gyülekezési szabadság kérdését, öt napjuk lenne az Alkotmánybíróságon megtámadni azt.

(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)