Fotó: autopro.hu

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság több kelet- és közép-európai magyar közgazdász társaság képviselőjével online konferenciasorozatot indított. Az első online beszélgetést december 15-én tartották, melynek során a jelenlegi válság gazdasági hatásairól és kilátásairól beszéltek Erdély, Magyarország, Vajdaság, Felvidék és Kárpátalja szemszögéből.

Az estének Gyerkó László RMKT-elnök volt a házigazdája, aki nyitógondolatként kifejtette, hogy szerinte a gazdaság egyre inkább érzi a krízis hatását és kiemelte, hogy fontos megtalálni azokat az iparágakat, amelyek segíthetik a gazdasági helyreállást.

A globalizáció vs. regionalizáció lehetőségére hívták fel a figyelmet

Dr. Balog Ádám, a Magyar Közgazdász Társaság kelet-közép-európai szakosztályának elnöke folytatta a beszélgetést, aki a régió jelenlegi helyzetét és az elmúlt évek elért eredményeit hasonlította össze.

„A társadalom és a vállalatok egyaránt nem várt problémákkal szembesültek“ – nyilatkozta.

Felhívta a figyelmet, hogy a közeli problémákra mindig sokkal jobban fókuszálunk, mint a távoliakra. Véleménye szerint későbbi generális válságokra készíthet fel bennünket ez a járványhelyzet, ezért is fontos az alkalmazkodóképesség.

Milyen módon segíthet a válság a fenntarthatóságban? Jelentős alkalmazkodási eszközökre kényszerített bennünket, de olyan területek pozitív fejlesztéséről beszélhetünk, mint a távmunka, digitális fejlődés, a fogyasztási szokások átalakulása, családi kapcsolatok felerősödése. A pénzügyekben rávilágított a likviditás fontosságára a járványhelyzet, és egy óriási változásról beszélünk jelen esetben.

Dr. Balog Ádám megemlítette a stabil finanszírozási kapcsolatok felértékelődését és úgy vélte, hogy fontos ezeket a lehetőségeket kihasználni a túlélés érdekében. Az ellátási lánc biztonságosabbá tételére is felhívta a figyelmet, ezáltal lesz megvalósítható a hatékonyságnövelés.

,,Az államnak kulcsszerepe van a válság kezelésében”

Magyarországon az állam gyorsan és hatékonyan lépett a COVID-19 megjelenésére. A feldolgozóiparban is sikerült megfelelő lépéseket eszközölni. A turizmus terén és a vendéglátóiparban kevésbé volt kedvező a programok megítélése és Magyarország esetében a lakosság 60%-nál csökkentek vagy csökkenni fognak a jövedelmek.
Az eddig megéltekből milyen következtetéseket lehet levonni?

Nagyon fontos megértenünk azt a tényt, hogy a változások egyre gyorsabbak lesznek.

Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalati versenyképesség javítására és az erőteljes digitalizáció kihívásaira is gyors ütemben kell válaszolnunk. Fontosnak vélte továbbá a hazai vállalatok tőkehelyzetének megerősítését, valamint az állam és a magánszektor közti együttműködés megerősítését.

2022-re várható a gazdasági kilábalás Magyarországon

Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdász Társaság elnökének szakmai beszámolója alapján a 2008-2009-es válság idején a világ GDP-je 10%-ot esett vissza és a világ külkereskedelmi forgalma szintén közel 10%-kal csökkent. A jelenlegi válság hatására a visszaesés körülbelül csak ennek fele lesz, a kimutatások és előrejelzések szerint.
Mennyiben jelentett védelmet a bezárkózás?

Minden közép-kelet-európai ország rendelkezik kedvező adottságokkal, melyek segíthetnék a belföldi piacot. Számos fiskális és politikai intézkedést alkalmaztak az illetékes szervek, melyek legfőképpen a munkahelyek megőrzésére irányultak.

Ennek következményeképpen az államadósságok is növekedni kezdtek. Az előző évvel összehasonlítva nagyjából 5%-os GDP visszaesésről beszélünk az első három negyedévre vonatkozóan, így az egész év körülbelül 6%-os visszaesést eredményezhet. Ami a munkaerőpiacot illeti, 2019-ben a munkanélküliségi ráta 3,9% volt, mely gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent, ez mára a harmadik negyedévben 4,6%-ra növekedett, de a kormány igyekszik ennek további növekedését a lehető legjobban mérsékelni.

Mi várható a jövőre nézve? V alakú válságlefutást feltételeztünk de egy W alakú formát vett fel a gazdaság valójában, a második hullám tapasztalatai alapján, egy lassú kilábalással, melyet 2022 második felében érhetünk el. 2021-et tekintve Magyarország 4-6% közötti növekedésre számít, 2022-ben pedig 5-6%-ra, ezzel meghaladva a feltételezett uniós átlagnövekedést. A jelenlegi államadóssággal viszonylag jól lehet élni hosszú évekig, mivel a kamatterhek lényegesen megfeleződtek.

Hogyan is néz ki Szlovákia helyzete?

Szlovákiában február 29-ig senki sem foglalkozott a járványhelyzet esetleges elfajulásával. A kezdeteket járványügyileg jól kezelte a kormány és elsősorban a munkahelyek megtartására figyelt, hosszú távú intézkedéseket azonban nem vezettek be.
Matus Tibor, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság alelnöke fontosnak véli megfigyelni, hogy ki hogyan lépett be ebbe a világválságba. Szlovákiát már fél évvel korábban egy lassulás jellemezte, és ellentétben Magyarországgal, az első negyedévet nem +2%-al hanem -2%-al zárta. A harmadik negyedévben sikerült visszahoznia a 2019-es év teljesítményét, az autóiparnak köszönhetően, de más iparágakban sajnos nem.

A kormány az idei évre körülbelül 6-7% visszaeséssel számol és a 2019-es szint eléréséhez Szlovákiának is szüksége van legalább másfél-két évre.

Szerbiában is hosszú távú következményekre számítanak

A vajdasági gazdaság helyzetéről Juhász Bálint, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság elnöke számolt be, aki úgy látja, hogy a második hullám hatásai érezhetőek már Szerbiában, de valójában a jövő évben lesznek ennek komolyabb következményei.
Az első hullám kezdetén Szerbia sem gondolta, hogy a járványhelyzet komolyra fordulna, de ez hamar megcáfolódott és a kormány komoly intézkedéseket vetett be a vírus terjedésének megfékezése érdekében.

Gazdasági szempontból a kisebb vállalkozásokat előnyben részesítve, a dolgozók bértámogatásától kezdve a járulékok kifizetésének elhalasztásáig és a kedvezményes forgóeszközhitelek felajánlásáig tartott az első intézkedéscsomag.

Ez pozitívan érintette a gazdasági életet, a visszaesés mérsékelt volt és a munkanélküliségi ráta sem növekedett jelentősen, az alkalmazott eljárások következtében. Az új évben azonban a jó hírek ellenére tömeges elbocsájtások várhatóak és az egyéni vállalkozások léte forog kockán a statisztikák szerint. Juhász Bálint véleménye szerint nem ilyen drasztikus mértékben fog ez megtörténni.

A GDP a tavalyi értékhez képest 5,4%-al csökkent és az infláció 1,8%-al nőtt Szerbiában. A turizmusban a vendégek száma csökkent a legjelentősebben Vajdaság esetében is, pontosabban 51,4%-al. Az átlagkereset azonban növekedett és véleménye szerint mindez a külföldi munkavállalással is kapcsolatba hozható, ahol a munkaerőhiány csökkent az elmúlt időszakban.

A Vajdaságban a mezőgazdaság helyzetét külön fontos tárgyalni, hiszen 2 millió hektár területről beszélhetünk, mely a GDP legnagyobb részét teszi ki.

Az idei időjárás korai betakarításra kényszerítette a termelőket, viszont a terményárak más régiókhoz hasonlítva magasabbak voltak. Ami az import és export mérlegét illeti, a behozatal duplájára esett vissza, mint a kivitel, ami egy igazán pozitív eredményt jelent.
Szerbiában a legrosszabbra való felkészülés fogja vissza a gazdaságot Juhász Bálint szerint, és ennek a válságnak a következményeit a 20-as évek végéig érezhetjük majd.

Kárpátalja aktuális gazdasági helyzetét is bemutatták

Pataki Gábor, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége alelnökének nézőpontja szerint Kárpátalja helyzete csak részben hasonló a régióbéli országok helyzetéhez. Míg a 2008-2009-es válság után a gazdaságoknak sikerült lassan kilábalniuk, Ukrajna esetében mindezt nem csupán gazdasági válság követte.

A kárpátaljai magyarság tekintetében három fontos kihívásról beszélt egy felmérés során, melyek a következők: demográfiai elváltozások, mint például az elvándorlás, elnéptelenedés helyzete, hatékonyságbeli kihívások és a vállalkozói szellem csökkenése.

Mikrovállalkozások esetében a járványhelyzet következtében kényszerleállásokat kellett eszközölni és egyharmados bevételkiesés jellemezte őket. A korábbi időszak megtakarításait nagy mértékben felemésztette a válság, így többen állami segélyre szorultak.

„A kényszerleállás, keresletvisszaesés időszakában a válaszadók több, mint 50%-a semmilyen fejlesztést nem vitt véghez és a megkérdezettek többsége nem élt az elmúlt hónapokban az online eladás lehetőségével” – nyilatkozta Pataki Gábor és az említett problémák mihamarabbi orvoslását szorgalmazta, az ország vállalkozói körének fejlődése érdekében.

Az online beszélgetést bárki megtekintheti utólag is a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Facebook-oldalán az alábbi következő linken.