Pár nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra az Open Doors nevű, 29 éve a keresztyénüldözés jelenségeit elemző, a tényeket közzétevő világszervezet a 2020. évről szóló keresztyénüldözési világ indexét. Több mint 600 oldalon elemzi és világnyelveken publikálja is az adott év keresztyénüldözéseinek aktuális, az előzőekhez képest sajnos minden évben valamivel bővülő fegyvertárát.
60 országban végez a rendkívüli feladatot vállaló intézet nem kis kockázattal járó kutatómunkát. Munkatársai 50 országban kitartóan és alaposan, személyesen járnak utána minden keresztyénellenes akciónak, törvényi, állami, más vallások, etnikai ellentétek és egyéb, politikai okok miatt megvalósuló esetnek, melyek többsége a vallásszabadság súlyos megsértését, sok esetben súlyos bűncselekmény elkövetését, emberek kínzását és életek kioltását valósítja meg.
Ami nem változott és ami igen
Abban az 50 országban, ahol a legszembetűnőbb a keresztyénüldözés, 5,1 milliárd ember él, közöttük 760 millió a keresztyének száma. Ők azok, akik rendszeres, olykor napi, máskor alkalomszerű támadásnak vannak kitéve keresztyén hitük, életvitelük, templomaik, felekezeti hitgyakorlatuk miatt.
Az Open Doors jelentése, illetve annak a kifejezetten világstatisztikai feldolgozását részletező precíz svájci kiadása egyértelművé teszi a vitathatatlan tényt: a keresztyénség a világ legnagyobb vallási közössége.
A 2020. évi vallási világstatisztikák szerint a világ népességének 32,8%-a (kb. 2 milliárd 624 millió) keresztény/keresztyén, 22,5%-a muszlim (kb. 1,8 milliárd), 13,8%-a hindu (1 milliárd 104 millió), 7,2%-a buddhista (kb. 580 millió). A különféle egyéb, törzsi és más vallásokhoz 11,8% tartozik (kb. 944 millió), vallástalan, ateista 11,8% (kb. 944 millió).
A nagyságrendben a többi világvallástól eltérő, azokat jelentős lélekszámban meghaladó keresztyénség ezért már régóta, olykor évszázadokban mérhetően, “szúr szemet” a többieknek. Ez valamikor vallásháborúkban, vallási genocídiumokban is kifejeződött, ma vallási gyűlölködésben, rivalizálásban, területi, helyi konfliktusokban, vallási-etnikai villongásokban, a valós elemi és egyetemes jog durva korlátozásában és még számos formában jelenik meg.
Történelmileg tekintve a lélekszámbeli, olykor aránytalanul nagy eltérés a keresztyénség javára még nem lehetne szükségszerű oka a keresztyénüldözésnek. A négy aktuális keresztyénüldözési okról az Open Doors legfrissebb jelentéséből mindjárt tájékozódunk. Ez a változó elemek, a megjelenési formák újabb, s legújabb jelenségeit veszi sorra.
Annyit még a történelmi okok közül szükséges megemlíteni, hogy a keresztyénség kezdettől fogva a fekete bárány stigmáját is megkapta környezetében.
Nyilvánvalóan rendkívüli üzenetei, tanításai, erkölcsi normái, a Római Birodalomban futótűzként terjedő népszerűsége, és ama Isten Báránya miatt, aki szelídségével, erkölcsi erejével, Lelkével jelentett és jelent olykor halálos kihívást a mindenkori hatalom számára. Az Isten Országa és a Diabolosz Birodalma közötti folytonos küzdelem okán is. A Krisztus korabeli és közvetlenül halála-feltámadása után uralkodó Cézárok, császárok udvarában az a közmondásszerű aforizma járta, hogy ha a Tevere Rómában kiönt, annak a keresztyének az okai. Ha járvány üti fel a fejét, akkor ezért is ők okolhatók. Ha aszály, szárazság sújtja a birodalmat, természetesen a keresztyének a kiváltói. És ha Róma hatalma valahol katonailag-politikailag gyengülni kezd, netán megroppan, ez is a keresztyének aknamunkája. Szóval, nincs új a nap alatt!
Évek óta változatlan “trendi” az első tíz, leginkább keresztyénüldöző ország fekete vagy véres listája.
Élen Észak-Koreával, ahol százezres nagyságrendben tartanak keresztyéneket munkatáborokban, börtönökben. Itt az állami, egyszemélyi diktatúra az alapja az üldözésnek. Aztán jön hét olyan ország, amely abszolút iszlám-többségű: Afganisztán, Szomália, Líbia, Pakisztán, Eritrea, Jemen, Irán. A 9. és a 10. helyen két “csiki-csuki” ország következik a vallásüldözés tekintetében sok csapdával, a jövőt illetően pedig igen veszélyes két- vagy több pólusossággal. Nigéria és India.
Miért “csiki-csuki” országok ezek? Mert Nigériában a keresztyénség ugyan erős, de az ország északi területein a muszlim fegyveres csoportok, a Boko Haram és más lázadók szinte naponta irtják a keresztyéneket. Vallásszociológiailag nagyon valószínű, ez lesz az az ország, amelyikben a gyors népességnövekedés és kb. egyforma arányú keresztyén-muzulmán lakosság között a legélesebb konfliktusok sem lesznek elkerülhetőek a közeljövőben. 100 milliót meghaladó keresztyén népességgel áll szemben legalább ugyanennyi muzulmán. Indiában pedig új jelenség, hogy a békés buddhisták is igen szenvedélyes nacionalista pártot alakítottak, ezek a “még indiaibb, nemzetibb hindukkal” is napi atrocitásokban, összeütközésben állnak. De ők ketten azonnal szövetségesekké válnak, ha a keresztyéneken kell elverni valami kitalált okkal a port.
Négy szembetűnő ok a keresztyénüldözésben
A friss keresztyénüldözési világindex az országokat különböző jelenségek, agresszív megnyilvánulások alapján sorolja eltérő kategóriákba.
Az extrém, rendkívüli mértékben üldözöttek kategóriájába 309 millió testvérünk sorolható, ők napi életveszélyben forognak. 24 országban magas a veszélyeztetettségük, míg 340 millió azoknak a száma, akik között mind a három kategória megtalálható és szedi áldozatait. 74 ország van a világon, ahol a szélsőséges állami és vallási vezetés miatt a keresztyéneket egyénileg és közösségileg is nagyon súlyosan korlátozzák hitük szabad gyakorlásában. A 2019. október-2020. október között vizsgált időszakban az előző évihez (2018-2019) képest is nagyon durván megugrott az üldözés intenzitása, ami sajnálatos módon halálesetekkel is mérhető. A vizsgált időszakban 4 761 erőszakos haláleset volt a Jézus-követők között, ez az előző évihez (2018-2019) képest 60%-kal magasabb (2 983 kivégzés, halálra kínzás). Az viszont megdöbbentő, hogy a 4 761 vallási gyilkosságnak a 91%-át Afrikában követték el.
A négy szembetűnő ok tehát:
- a COVID-19 által kiváltott félelem és bűnbak-keresés,
- iszlamista szélsőségesek által okozott terror és fegyveres gyűlölethullám a Szahara alatti övezetben,
- ezres mértékben bekövetkezett templomrombolás, bezárás Kínában, ehhez társul még az ideológiai nyomás és a digitális megfigyelés,
- a vallási nacionalizmus előretörése, amit kormányok, vallási vezetők, pártok támogatnak.
(Folytatjuk)
