Kéménden már több mint öt éve, Vince napján egy régi szokás szerint a borosgazdák kimennek a szőlőhegyre, hogy a jó termés védelmében megáldják a hegyet, szőlővesszőt vágnak s megáldják e vesszőt, hogy jó termés legyen.
Régen egyszerűbb formája volt e népszokásnak, ma már az új borosgazdák, igyekezve a hagyományokat megőrizni, korszerű ceremóniával szervezik meg ezt a programot.
Kéménden, ha esik, ha fúj, mindenképpen Vince napján, azaz január 22-én ejtik meg a szertartást.
Sajnos ebben az évben, mint annyi minden, ez a szabadtéri áldás is elmarad.
Az Ördöngős Polgári Társulás nevében Drozdík József tiszteletbeli borlovag szervezésében az Iszomfalvi pincéknél (így nevezik a helyiek a borfalut) gyülekeztek a borászok, és a társrendezők, a helyi polgármester, valamint a helyi és környékbeli plébánosok közreműködésével végigjárták és megáldották a négy égtáj felé fekvő szőlőföldeket.
Drozdík József párkányi borász, akinek a pincéje és szőlőföldjeinek nagy része a kéméndi hegyen van, mindig nagy alázattal és tisztelettel szervezi ezt az eseményt, még egy történelmi ismertetőt is tart e szokás ősi eredetéről, legendáiról. S amióta január 22-e a magyar kultúra napja, az ünnepi szövegébe minden alkalommal belefoglalta nemcsak az édes anyanyelv védelmének fontosságát, a himnusz tiszteletét, de a bor és a kultúra elszakíthatatlan kapcsolatát is.
Az esemény mindig a Drozdík-pincében fejeződött be az egybegyűltek megvendégelésével és a Boldogasszony anyánk ősi magyar, valamint a Kölcsey írta Himnusz eléneklésével ért véget. Kéménden a római katolikus templomban Sztyahula László plébános most 22-én megszenteli a borászok által begyűjtött szőlővesszőt, persze az előírásoknak megfelelően, hívők nélkül.
A régióban még Muzslán, Kőhídgyarmaton is felújították e régi szokást, amely idén sajnos mindenütt elmarad.
Régen e nappal kezdődött a bortermelés szakrális része, a borosgazdák kérték a Jóistent, hogy áldásával kísérje az idei hegyi munkát, s adjon bőséges szőlőtermést és jó borokat.
