2021 a nemzeti újrakezdés éve keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus hónapokat tart. Január a sport hónapja volt, február pedig a gyermekegészség hónapja lesz. Ennek részeként négy alkalommal online képzést szerveznek február 5-e és 26-a között külhoni magyar gyermekorvosok, ápolók, gyermekegészségügyi szakemberek számára, amelynek célja a tudásátadás és a Kárpát-medencei szakmai hálózat erősítése
A magyar közösségek megtartásában kulcsfontosságú, hogy magas színvonalú, magyar nyelven elérhető egészségügyi ellátás működjék a határainkon túl is – fogalmazott Potápi Árpád János államtitkár abból az alkalomból, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a Bethesda Gyermekkórházzal és a Magyar Gyerekorvosok Társaságával együttműködésben külhoni magyar egészségügyi szakembereknek szóló online képzéssorozatot indított.
Az államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy a külhoni magyarság szülőföldjén biztonságban érezze magát. A járványhelyzetben bebizonyosodott: nemcsak a gazdaság vagy éppen a turizmus területén van szükségünk egységes Kárpát-medencei nézőpontra, hanem az egészségügy területén is. Hozzátette:
az államtitkárság évek óta kiemelten támogatja a külhoni magyar családokat és az őket körülvevő „védőhálót”, amelynek fontos szereplői a gyermekegészségügyben dolgozók.
Felidézte: 2013-ban megkezdték a Kárpát-medencei gyermekgyógyász hálózat kiépítését, 2017-ben pedig a védőnői gyakorlat Kárpát-medencei kiterjesztését, így mára több szakmai fórumon rendszerszintűvé vált a Kárpát-medencei részvétel.
Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, a Magyar Gyerekorvosok Társaságának tiszteletbeli elnöke kiemelte: „A COVID világjárvány elszigeteltté teszi a szakembereket is, ezért tartom különösen fontosnak, hogy a határon túli szakemberekkel kialakult kapcsolatok az online térben is folytatódjanak. Online konferenciáinkon különböző tematika szerint szólítjuk meg a külhoni kollégákat, ezzel is célunk, hogy elmélyítsük az egységes szemléletű magyar gyermekegészségügy szakmai kapcsolatrendszerét.”
Az ember sorsa az, hogy a saját gyomra körül forogjon
– idézte Gárdonyi Géza mondását az első előadó: Dr. Guseo András ideggyógyász, aki a mikrobiom – bél – agy tengely és táplálkozás összefüggéseivel kapcsolatban beszélt az autoimmunitás kialakulásáról és a pár éve előtérbe került ételintolerancia jelenségéről. Olyan megdöbbentő tényekre mutatott rá, mint az autizmus rohamos növekedése, (20 évvel ezelőtt tízezer gyerekből egynél fedezték fel, most huszonnyolcnál).
Ugyanilyen meredeken emelkedik az autoimmun betegségek előfordulása. Természetesen nem egyedüli ok, de közrejátszhat a kialakulásukban az a körülmény, hogy 40 év alatt a kovászolt kenyeret felváltotta a nagyipari termelés élesztővel készült kenyere.
De az ételintolerancia, a láthatatlan gyilkos, okai között említette a glyphosatot és a lactoset is, mint az ételeinkben gyakran jelenlévő anyagokat.
Az ételintolerancia témája visszatért Dr. Fekete Bálint András genetikus előadásában is, aki azt fejtegette, hogyan befolyásolja a genetika a táplálkozási szükségleteket, és megfordítva: a táplálkozás a genetikát. Nem egyforma a vitaminok feldolgozásának hatékonysága, vagy a szervezet reagálása a vas és sóbevitelre, illetve a koffeinre. Ami nagyon figyelmeztető volt szavaiból: az anya táplálkozása a várandósság alatt nemcsak a születendő gyermek, de még az unoka genetikai állományára is hatással van.
A láthatatlan gyilkos után a láthatatlan csodával is megismerkedhettünk Dr. Erdélyi-Sipos Aliz dietetikus jóvoltából, így nevezte ugyanis a prebiotikumokat és a probiotikumokat, amelyek együtt jótékony hatást fejtenek ki endokrinológiai tekintetben, ideg- és immunrendszerünkre, a vitaminok szintézisében. Táplálékaink közül a fermentált (erjesztett) ételek, köztük tejtermékek is, káposzta, cékla, valamint a zöldség és gyümölcsfogyasztás fontosságát hangsúlyozta.
Rossz hír, hogy a vizsgálatok kimutatják: a magyar lakosságban már 3 éves kortól kezd növekedni a túlsúlyos gyerekek aránya, s ez az életkor növekedésével egyre fokozódik: 60 év felett alig találni normál testsúlyú nőket és férfiakat.
Ez betudható a túlzott zsír és húsfogyasztásnak, és a nagyon alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak. És még egy adat: a lakosság 84%-a nem fogyaszt elég tejterméket.
Talán ez a korántsem szakszerű tudósítás is érzékeltette, milyen fontos a Nemzetpolitikai Államtitkárság valamint a Bethesda Gyermekkórház, és a Magyar Gyermekorvosok Társaságának előadássorozata, amelynek további februári témái érintik a gyermekkori szorongás kezelésének területét, a hit és gyógyulás kapcsolatát, de gyermekneurológiai továbbképzés is szerepel a programok között.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
