Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének katonai attaséja, Vida Csaba az anyaország nevében több helyütt koszorút helyezett el. Ahogy a Felvidék.ma kérdésére a nyitrai temetőben elmondta: ezzel is jelezni kívánják, hogy fontosak számukra a felvidéki magyarok. Sajnálatos, hogy az idei évben ismét nem lehetett nyilvános ünnepségeket szervezni, emlékeznünk azonban kell.
A katonai attasé első állomása Pered volt. A szabadságharc egyik legfontosabb ütközete 1849. június 20-án ennek a nagyközségnek a határában zajlott. A csata Zsigárdot is érintette, ezért az emlékművet Vida Csabával és Mézes Rudolf Csemadok-titkárral együtt Pered község polgármestere, Agócs Kőrösi Ildikó és Baranyai Alajos, Zsigárd polgármestere – aki egyben a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke is – megkoszorúzta.
Mézes Rudolf, Agócs Kőrösi Ildikó, Vida Csaba és Baranyai Alajos Pereden (Fotó: Mézes Csilla)
Nyitrán a branyiszkói hős, Erdősi Imre sírját is felkereste, aki a piaristák közös sírjában fekszik a városi temetőben, s eredetileg Poleszni Imre néven látta meg a napvilágot. A piarista szerzetes Branyiszkónál is szolgált tábori lelkészként, de az ütközetben maga állt a frissen toborzott 2. besztercebányai (elsősorban szlovák újoncokból álló) honvédzászlóalj élére. Erdősi sírját Vida Csaba és Bencz Margit, a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának tagja koszorúzták meg.
Nyitra után Léván, a temetőben lévő honvédemlékműnél tette tiszteletét a katonai attasé, ahol az 1849-es győztes tavaszi hadjárat emlékműve található, amelyet 1871. október 21-én állítottak. Itt Török Alfréd, a Csemadok Lévai Területi Választmányának elnöke és Duba Ernő, a választmány titkára koszorúzott együtt Vida Csabával. A nagysallói csata helyszínén Tóth Gábor iskolaigazgatóval koszorúzott a katonai attasé.
Komáromban a katolikus temetőben Petheő Attila járási elnök fogadta Vida Csabát, majd közösen koszorúzták meg Mike Károly honvédszázados, Obell József honvédőrnagy és Lévay László honvédszázados nyughelyét. Komárom fontos helyszíne volt a szabadságharcnak, hiszen a világosi fegyverletétel után is kitartottak, a várat Klapka György csak szeptember 27-én adta át.
Somorján a pipagyújtó emlékműnél Kovács Koppány, a Csemadok Somorjai Alapszervezetének elnöke emlékezett együtt a katonai attaséval. A Pipagyújtó csárdánál 1849. május 12-én sajnos vereséget szenvedett a magyar sereg, az itt áldozatul esett hét hősnek már 1861-ben emléket állítottak a helyiek.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
