Az 1848-49-es szabadságharc, a magyar nemzet történetének talán a legismertebb háborús konfliktusa. Mivel sajnos az idén sem tudunk együtt, méltóképpen emlékezni a forradalom és szabadságharc hőseire, ezért ebben a kissé zűrös helyzetben jóval szerényebb emlékezésre hívta március 14-én és 15-én, a Csemadok Párkányi Alapszervezete a város magyar lakosságát.
Ezekben a napokban külön-külön emlékezzünk egy szál virággal, vagy gyújtsunk egy mécsest a kopjafánál. Hiszen 1848. március 15-e a magyar nemzet számára több mint emlék. Ezen a napon, hősként cselekvő fiataloknak köszönhetjük, hogy megszületett a Nemzeti dalunk, piros, fehér, zöld lett a lobogónk.
Ez a nap szabadságot adott a magyar népnek. Ezért álljunk meg egy pillanatra és emlékezzünk. Ebben a liberalizmustól és járványtól túlfűtött hangulatban, nekünk, felvidéki magyaroknak is szükségünk van ezekre a pillanatokra.
A leszakított területeken, kisebbségben élő magyaroknak, minden nap meg kell küzdenünk a megmaradásunkért, kultúránk, nyelvünk fennmaradásáért.
Fotó: Csemadok Párkányi Alapszervezete
Ezektől a gondolatoktól vezérelve a Csemadok Párkányi Alapszervezete példát mutatva a város lakosságának, március 14-én délelőtt 10 órakor elhelyezte az emlékezés koszorúját a sétálóutcán található kopjafánál, majd elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.
Párkányban az Ady Endre Alapiskolában a kisdiákok az osztályokban emlékeztek
A kopjafánál az MKP helyi szervezete is emlékezett a szabadságharc hőseire. Majd ezt a példát követve, a délutáni órákban többen is megálltak emlékezni a „Márciusi ifjakra”.
Bacsó Péter, az Ady Endre iskola igazgatója és pedagógusai emlékeztek
Hétfőn, március 15-én a Memoriae Patrum Honismereti Társulás hívta fel a párkányiak figyelmét az emlékezésre. Továbbiakban az Ady Endre Alapiskola, valamint az MKP Járási Elnöksége emlékeztek a szabadságharc hőseire.
Fotó: Csemadok Párkányi Alapszervezete
Gróf Esterházy János a Felvidék mártír politikusa születésének (1901.3.14.) és halálának (1957.3.8.) évfordulója majdnem egybeesik a forradalom kezdetének dátumával, ezért a Csemadok vezetőségi tagjai és a jelenlévők az Esterházy emlékkőnél is meghajoltak, elhelyezték az emlékezés koszorúját, és elimádkozták a Miatyánkot, gróf Esterházy János mielőbbi boldoggá avatásáért. (Bréda Tivadar)
További szerény, de méltó emlékezések a párkányi régióban
A történelmi Esztergom vármegye több helységében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történéseire és hajtottak fejet, helyeztek el virágot, koszorút, mécsest az emlékhelyeken.
Párkányban a késő délutáni órákban emlékeztek a Magyar Közösség Pártja nevében, Farkas Iván és Bolya Szabolcs megyei képviselők, Retkes János a helyi alapszervezet elnöke, valamint Környi Zoltán városi képviselő. A város sétálóutcáján található kopjafánál helyezték el az emlékezés koszorúját.
Párkányban, a kopjafánál emlékeztek, Környi Zoltán, városi képviselő, Bolya Szabolcs és Farkas Iván, megyei képviselők, Retkes János az MKP helyi alapszervezet elnöke
Köbölkúton Szőcs Ferenc polgármester a délelőtti órákban rótta le kegyeletét az emlékparkban található kopjafánál, majd a kora esti órákban ugyanott, Bolya Szabolcs alpolgármester, valamint Mocskos Éva, a Csemadok helyi alapszervezet elnöke vezetésével emlékeztek, mécsesgyújtással, virágok elhelyezésével, nemzeti lobogóval. A nap folyamán, a kopjafánál, a Stampay János Alapiskola küldöttsége is elhelyezte az emlékezés koszorúját.
Köbölkúti emlékezés: Bolya Szabolcs alpolgármester és Mocskos Éva a Csemadok alapszervezet elnöke vezetésével
„Muzslán, a község parkjában elhelyezett kopjafánál tisztelegtünk a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. Leróttuk kegyeletünket és megkoszorúztuk a kopjafát. Közben a 173 évvel, valamint a 172 évvel ezelőtti küzdelmekre, a véresen elfojtott forradalomra és szabadságharcra, a honvédek hősies helytállására emlékeztünk nagy tisztelettel” – mondta el portálunknak Farkas Iván polgármester, aki Vezér Csabával és Mészáros Bélával hajtott fejet a hősök emléke előtt.
Muzslán, Mészáros Béla, Vezér Csaba és Farkas Iván polgármester emlékezett
Nagyölveden Cseri Zita polgármester és Cseri Kinga tanintézmény vezető emlékezett a temetőben, egy honvédsírnál, melyre a napokban derült fény.
„Március 15-én az emlékezés koszorúit helyeztük el Szilárd János sírhelyén. Nemrégiben Németh Emese által derült fény arra, hogy e sírhant olyan ember nyughelye, aki harcolt az 1848-49-es szabadságharcban. A most még elhagyatott sír a közeljövőben – összefogással – reméljük, megszépül” – mondta el portálunknak a polgármester asszony.
Nagyölveden Cseri Zita polgármester emlékezett az újonnan felfedezett ’48-as honvéd sírjánál
Ugyancsak Nagyölveden, a Suliovi diákjai közel fél órás online ünnepi műsort készítettek, ami a tanintézmény internetes oldalán megtekinthető. Irodalmi és zenés összeállítással köszöntötték a nemzeti ünnepet. Az alsó tagozatos kisdiákok kézműveskedtek, alkotásaikban egyértelműen a piros-fehér-zöld színek domináltak.
Kisújfalun, a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola alsó tagozatosai kedves műsorral, versekkel, énekekkel, ünnepi díszbe öltözve köszöntötték a nemzeti ünnepet. „Szívünket, lelkünket díszbe öltöztettük. Igaz, hogy csak szerényen, de emlékeztünk, ünnepeltünk” – tudtuk meg Kiss Mária pedagógustól.
Kisújfalun a kisiskolások ünnepeltek
Az ipolyszalkai Turczel Lajos Alapiskolában szintén emlékeztek az alsó tagozatos diákok, és rövid videóval, rajzokkal, fényképekkel köszöntötték az ünnepet.
„Győztes forradalom örökre itt marad, amíg magyar a magyar, hírneve megmarad.”- ezzel az idézettel kezdte üzenetét Bacsó Péter, a párkányi Ady Endre iskola igazgatója. Majd így folytatta: „Kevés olyan nemzet van széles e vidéken, mint a miénk – a magyar, amelynek az évszázadok során oly sokszor kellett döntő csatát vívni a szabadságért, megmaradásért. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc csak egy volt a sorban, de jelentősége és üzenete több mint 170 év távlatából is teljesen világos. Ma is van kiért és miért küzdeni közösségünk minden tagjának Pozsonytól Királyhelmecig – tehát itt, Párkányban és környékén is. Hisz a sok bizonytalansággal, kihívással teli napokban és hónapokban féltő odafigyeléssel kell vigyáznunk gyermekeink, öregjeink, családjaink, barátaink, önmagunk lelki és testi egészségére. Közben nem feledkezhetünk meg a mindennapi munkánkról sem, mely sok esetben kihívások tömkelege, netán a létfenntartás terhe alatt roskadozik. De gondolnunk kell a közösségi létünk aktuális kérdéseire is, mint pl. magyar identitásunk büszke felvállalására a népszámlálás során, vagy a magyar iskolaválasztásra. Mindkettő közösségünk hosszútávú megmaradását szolgálja, ezért egyik iránt sem lehetünk közömbösek. Honnan merítsünk mindehhez erőt? Talán gondoljunk a márciusi ifjak szívében tomboló elszántságra, akaratra, ami 1848. március 15-én győzelemre vitte a forradalmat. De sokan támaszkodhatunk hitünkre, bizodalmunkra, családjainkra is. Ez mindenki számára egyéni döntés. Nemzeti ünnepünk apropóján viszont közösen vállaljuk azt, hogy „a múlt ápolása szent ügy, a jelen éltetése szent kötelesség, a jövő táplálása szent cél”– mondta az igazgató, majd néhány tanár kíséretében koszorút helyezett el az iskolai és a városi emlékhelyeken.
Ipolyszalkán a Turczel Lajos Alapiskola kisdiákjai emlékeztek
A nemzeti ünnepen, az iskola alsó tagozatos diákjai az osztályokban, a felső tagozatos diákok pedig videó-összeállítással emlékeztek meg az 1848-49-es szabadságharc és forradalom eseményeiről, ami az iskola internetes oldalán megtekinthető. (Berényi Kornélia)
(Bréda Tivadar, Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
