Az 1848-49-es szabadságharc, a magyar nemzet történetének talán a legismertebb háborús konfliktusa. Mivel sajnos az idén sem tudunk együtt, méltóképpen emlékezni a forradalom és szabadságharc hőseire, ezért ebben a kissé zűrös helyzetben jóval szerényebb emlékezésre hívta március 14-én és 15-én, a Csemadok Párkányi Alapszervezete a város magyar lakosságát.
Ezekben a napokban külön-külön emlékezzünk egy szál virággal, vagy gyújtsunk egy mécsest a kopjafánál. Hiszen 1848. március 15-e a magyar nemzet számára több mint emlék. Ezen a napon, hősként cselekvő fiataloknak köszönhetjük, hogy megszületett a Nemzeti dalunk, piros, fehér, zöld lett a lobogónk.
Ez a nap szabadságot adott a magyar népnek. Ezért álljunk meg egy pillanatra és emlékezzünk. Ebben a liberalizmustól és járványtól túlfűtött hangulatban, nekünk, felvidéki magyaroknak is szükségünk van ezekre a pillanatokra.
A leszakított területeken, kisebbségben élő magyaroknak, minden nap meg kell küzdenünk a megmaradásunkért, kultúránk, nyelvünk fennmaradásáért.
Ezektől a gondolatoktól vezérelve a Csemadok Párkányi Alapszervezete példát mutatva a város lakosságának, március 14-én délelőtt 10 órakor elhelyezte az emlékezés koszorúját a sétálóutcán található kopjafánál, majd elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.
A kopjafánál az MKP helyi szervezete is emlékezett a szabadságharc hőseire. Majd ezt a példát követve, a délutáni órákban többen is megálltak emlékezni a „Márciusi ifjakra”.
Hétfőn, március 15-én a Memoriae Patrum Honismereti Társulás hívta fel a párkányiak figyelmét az emlékezésre. Továbbiakban az Ady Endre Alapiskola, valamint az MKP Járási Elnöksége emlékeztek a szabadságharc hőseire.
Gróf Esterházy János a Felvidék mártír politikusa születésének (1901.3.14.) és halálának (1957.3.8.) évfordulója majdnem egybeesik a forradalom kezdetének dátumával, ezért a Csemadok vezetőségi tagjai és a jelenlévők az Esterházy emlékkőnél is meghajoltak, elhelyezték az emlékezés koszorúját, és elimádkozták a Miatyánkot, gróf Esterházy János mielőbbi boldoggá avatásáért. (Bréda Tivadar)
További szerény, de méltó emlékezések a párkányi régióban
A történelmi Esztergom vármegye több helységében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történéseire és hajtottak fejet, helyeztek el virágot, koszorút, mécsest az emlékhelyeken.
Párkányban a késő délutáni órákban emlékeztek a Magyar Közösség Pártja nevében, Farkas Iván és Bolya Szabolcs megyei képviselők, Retkes János a helyi alapszervezet elnöke, valamint Környi Zoltán városi képviselő. A város sétálóutcáján található kopjafánál helyezték el az emlékezés koszorúját.
Köbölkúton Szőcs Ferenc polgármester a délelőtti órákban rótta le kegyeletét az emlékparkban található kopjafánál, majd a kora esti órákban ugyanott, Bolya Szabolcs alpolgármester, valamint Mocskos Éva, a Csemadok helyi alapszervezet elnöke vezetésével emlékeztek, mécsesgyújtással, virágok elhelyezésével, nemzeti lobogóval. A nap folyamán, a kopjafánál, a Stampay János Alapiskola küldöttsége is elhelyezte az emlékezés koszorúját.
„Muzslán, a község parkjában elhelyezett kopjafánál tisztelegtünk a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. Leróttuk kegyeletünket és megkoszorúztuk a kopjafát. Közben a 173 évvel, valamint a 172 évvel ezelőtti küzdelmekre, a véresen elfojtott forradalomra és szabadságharcra, a honvédek hősies helytállására emlékeztünk nagy tisztelettel” – mondta el portálunknak Farkas Iván polgármester, aki Vezér Csabával és Mészáros Bélával hajtott fejet a hősök emléke előtt.
Nagyölveden Cseri Zita polgármester és Cseri Kinga tanintézmény vezető emlékezett a temetőben, egy honvédsírnál, melyre a napokban derült fény.
„Március 15-én az emlékezés koszorúit helyeztük el Szilárd János sírhelyén. Nemrégiben Németh Emese által derült fény arra, hogy e sírhant olyan ember nyughelye, aki harcolt az 1848-49-es szabadságharcban. A most még elhagyatott sír a közeljövőben – összefogással – reméljük, megszépül” – mondta el portálunknak a polgármester asszony.
Ugyancsak Nagyölveden, a Suliovi diákjai közel fél órás online ünnepi műsort készítettek, ami a tanintézmény internetes oldalán megtekinthető. Irodalmi és zenés összeállítással köszöntötték a nemzeti ünnepet. Az alsó tagozatos kisdiákok kézműveskedtek, alkotásaikban egyértelműen a piros-fehér-zöld színek domináltak.
Kisújfalun, a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola alsó tagozatosai kedves műsorral, versekkel, énekekkel, ünnepi díszbe öltözve köszöntötték a nemzeti ünnepet. „Szívünket, lelkünket díszbe öltöztettük. Igaz, hogy csak szerényen, de emlékeztünk, ünnepeltünk” – tudtuk meg Kiss Mária pedagógustól.
Az ipolyszalkai Turczel Lajos Alapiskolában szintén emlékeztek az alsó tagozatos diákok, és rövid videóval, rajzokkal, fényképekkel köszöntötték az ünnepet.
„Győztes forradalom örökre itt marad, amíg magyar a magyar, hírneve megmarad.”- ezzel az idézettel kezdte üzenetét Bacsó Péter, a párkányi Ady Endre iskola igazgatója. Majd így folytatta: „Kevés olyan nemzet van széles e vidéken, mint a miénk – a magyar, amelynek az évszázadok során oly sokszor kellett döntő csatát vívni a szabadságért, megmaradásért. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc csak egy volt a sorban, de jelentősége és üzenete több mint 170 év távlatából is teljesen világos. Ma is van kiért és miért küzdeni közösségünk minden tagjának Pozsonytól Királyhelmecig – tehát itt, Párkányban és környékén is. Hisz a sok bizonytalansággal, kihívással teli napokban és hónapokban féltő odafigyeléssel kell vigyáznunk gyermekeink, öregjeink, családjaink, barátaink, önmagunk lelki és testi egészségére. Közben nem feledkezhetünk meg a mindennapi munkánkról sem, mely sok esetben kihívások tömkelege, netán a létfenntartás terhe alatt roskadozik. De gondolnunk kell a közösségi létünk aktuális kérdéseire is, mint pl. magyar identitásunk büszke felvállalására a népszámlálás során, vagy a magyar iskolaválasztásra. Mindkettő közösségünk hosszútávú megmaradását szolgálja, ezért egyik iránt sem lehetünk közömbösek. Honnan merítsünk mindehhez erőt? Talán gondoljunk a márciusi ifjak szívében tomboló elszántságra, akaratra, ami 1848. március 15-én győzelemre vitte a forradalmat. De sokan támaszkodhatunk hitünkre, bizodalmunkra, családjainkra is. Ez mindenki számára egyéni döntés. Nemzeti ünnepünk apropóján viszont közösen vállaljuk azt, hogy „a múlt ápolása szent ügy, a jelen éltetése szent kötelesség, a jövő táplálása szent cél”– mondta az igazgató, majd néhány tanár kíséretében koszorút helyezett el az iskolai és a városi emlékhelyeken.
A nemzeti ünnepen, az iskola alsó tagozatos diákjai az osztályokban, a felső tagozatos diákok pedig videó-összeállítással emlékeztek meg az 1848-49-es szabadságharc és forradalom eseményeiről, ami az iskola internetes oldalán megtekinthető. (Berényi Kornélia)
(Bréda Tivadar, Berényi Kornélia/Felvidék.ma)