Március 21-én, a tavaszi nap-éj egyenlőséggel beköszönt a tavasz, az új élet kezdete. Ilyenkor ülik névnapjukat a Sándor, a József és a Benedek nevet viselők. Ezeken a napokon ismételt a népi regula, miszerint „Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget”.
Március 18-án, a Sándor napjával kezdődnek azok a jeles napok, melyeket a népi kalendárium is számon tart. A népi hiedelem szerint, az első, igazán meleget hozó nap. „Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható„ – tartotta a népi regula.
A következő napon, március 19-én, a József nevet viselők ünnepelnek. A katolikus egyház ezen a napon üli Szent József ünnepét. IX. Pius pápa apostoli dekrétumában Szent Józsefet az egyház patrónusának nyilvánította. Ferenc pápa az 2021-es esztendőt Szent József-évnek hirdette meg, mely 2020. december 8-tól 2021. december 8-ig tart.
Szent József hivatásának fő jellemzője, hogy a Názáreti Szent Család őre, a Boldogságos Szűz Mária jegyese, és Jézus nevelőatyja, ezért a családok védőszentjeként is tisztelik.
Ennek a jegyében imádkoznak Szent József oltalmáért, a családokért, a közösségekért, a nehéz helyzetek megoldásáért, hisz ő volt az, aki vállalta a betlehemi út nehézségeit, bölcsen és bátran vezette a rábízottakat. A három összetartozó nap közül a leggazdagabb szokásokban és hiedelmekben.
A Benedek-nap közel esik a tavaszi napfordulóhoz, a nap-éj egyenlőség napjához, amikor beköszönt a csillagászati tavasz. Ezen a napon a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.
2021-ben ez az időpont magyar idő szerint március 20-án, 9 óra 38 perckor következik be – olvasható a csillagászattal foglalkozó oldalakon. A katolikus egyház ezen a napon megemlékezik Szent Benedekről, aki a nyugati szerzetesség és az európai szellemiség alakítójaként 1964-ben VI. Pál pápától az „Európa védőszentje” címet kapta meg.
A népi kalendáriumok márciust tartják a legmozgalmasabb hónapnak, hiszen március közepén hivatalosan is vége a télnek.
Eleink ennek értelmében tartották számon a tavaszi munkálatokat, melyeket így olvashatunk a régi kalendáriumokban:
„A paraszti udvarokban megszaporodik a munka, a teendő, mind a szántó-vető emberek körében, mind az állattartó gazdák udvaraiban.
Sándor, József és Benedek a zsákjukban hozott meleggel becsukják a tisztaszobák ajtóit, ahol nemrég még állt a szövőszék, az asszonyok befejezik a szövést, fonást.
József-napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, mit véglegesen csak György napján hagytak kint egészen őszig a szabadban.
Népi megfigyelések szerint József napján szólalnak meg először a madarak is, mert ezen a napon „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.
József napon repülnek ki először téli bezártságukból a méhrajok. A néphit szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz. A gazda a következő szavak kíséretében eresztette ki a méheket: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok.”
A gólyák is ekkor térnek vissza hosszú útjukról, és ha érkezésükkor piszkos a tolluk, abból bő termésre, a fehér tisztaságukból pedig szűk esztendőre lehetett következtetni.
S ha már melegedni kezdett, a férfiak hozzáláttak a kinti munkához.
El lehet vetni a borsót, fehérbabot, a zabot, a répát.
József-napkor különösen figyelték az időjárást is, hiszen negyven napra lehetett következtetni belőle. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér.
Amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter-Pálkor és szénahordáskor.
Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendölt arra az évre. Szeged környékén uralkodott az a hiedelem, ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri el a határt, viszont jó bortermés várható.
Benedek a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár.“
Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.
A Benedek-napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak.
A Benedek napján ültetett hagymát a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak.
A bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.
Sok helyen a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.”
Számtalan, mondóka, gyermekdal, csúfolódó és népi rigmus idézi a tavaszindító jeles napokat. Egyik ismert, népmesének is beillő regulája így szól:
„Valamikor egy hosszú tél után, Szent Péter egy zsákba kötve leküldte Sándorral a meleget a földre. Sándor ment, mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Ekkor az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Meg is feledkezett arról, hogy mi a feladata. Szent Péter megsokallta a földi emberek meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy keresse meg Sándort. Jóska útnak is indult, kereste, egyre csak kereste Sándort, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott és Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel, s akkor hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.”
Bízva a népi megfigyelés pontosságában, várjuk, hogy Sándor, József, Benedek valóban elhozza számunkra a meleget.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
