A Heger-kabinet április 14-ei kormányülésén többek között elfogadta az iskolaügy egyik kulcsfontosságú reformját, mely annak számos problémáját igyekszik orvosolni.
Mint Filip Mónika, az oktatásügyi minisztérium államtitkára közleményében kifejtette:
„ A prioritások egyike, ami miatt elvállaltam az oktatásügyi minisztérium államtitkári pozícióját, a regionális oktatás finanszírozásának egységesítése volt. Ezért most nagyon örülök annak, hogy a kormány mai ülésén jóváhagyta azt a reformot, amely megoldja az iskolaügy számos, 2013 óta fennálló problémáját.
Elkészítettük az oktatásügyre vonatkozó állami hivatalokról szóló törvény módosítását, amelynek célja, hogy biztosítsa az oktatás egységes irányítását és hatékonyabb finanszírozását. A most elfogadott változás egyúttal megszünteti a járási iskolaügyi hivatalokat, hatásköreik pedig az új iskolai hivatalokhoz kerülnek, immár az oktatásügyi minisztérium irányítása alatt” – folytatta.
A törvénymódosítás részletezését kérve fordult a Felvidék.ma Filip Mónika kisebbségi és inkluzív oktatásért felelős államtitkárhoz.
Mit jelent mindez a gyakorlatban a kisebbségi iskolák számára?
Ez a törvénymódosítás az egész oktatásügyet érinti, beleértve a nemzetiségi iskolákat, mivel több év eltelte után
végre egységesítjük az oktatásügyi tárca hatáskörébe tartozó intézményeket (speciális iskolák, tanácsadó intézmények, kétnyelvű és nyolcéves gimnáziumok) és az oktatásügy finanszírozását.
A törvényjavaslat célja az állami oktatásügy irányításának egységesítése az Oktatásügyi Minisztérium hatáskörében, valamint az iskolák és az iskolai létesítmények finanszírozásának egyszerűbbé tétele, amely egyebek mellett a Szlovák Köztársaság kormányprogramjának részbeni teljesítése is.
Az oktatás területén a helyi államigazgatási hivatalok megszüntetése 2013-ban az ESO reformon belül rendszertelen lépéshez vezetett a szlovákiai iskolák és iskolai létesítmények irányításában, igazgatásában és finanszírozásában. Az ESO reform eredményeként jelenleg egyes iskolák és iskolai intézmények egy részét a belügyminisztérium alá tartozó járási hivatalok kezelik, s a finanszírozás is bonyolult, nehézkes.
Mint a közleményben olvasható, megszűnnek a járási oktatási hivatalok. Az újonnan létrejövő hivatalok miként és hol tevékenykednek majd?
A változás alapelve, hogy a nyolc kerületi hatáskörrel rendelkező járási hivatalon belül lévő oktatásügyi szakosztályokból önálló hivatalokat alakítunk ki az oktatásügyi tárcán belül. Egyszerűsítjük ezzel a pénzügyi folyamatokat a fenntartók felé és a minisztériumoknak közvetlen hatáskörük lesz az iskolákkal és oktatásügyi intézményekkel szemben.
A változások értelmében hatékonyabban működhetnek a sajátos nevelési igényű, különösen az értelmi fogyatékos tanulók számára létrehozott speciális iskolák, megszűnik a hibás és célzott szegregáció a speciális iskolákban. Miként értelmezhető a változás a speciális iskolák számára?
Végül, de nem utolsósorban a 2013-as reform legszembetűnőbb rendellenessége abban is megnyilvánult, hogy az Oktatásügyi Minisztérium milyen hatással volt, vagy inkább nem volt a speciális iskolákra és iskolai létesítményekre, amelyeket a belügyminisztérium irányít és finanszíroz. Ennek eredményeként bizonyos esetekben a következő problémák voltak meghatározóak, melyeket az Európai Bizottság is erősen kritizált nemzetközi jogsértés szintjén: a marginalizált roma közösségek tanulóinak elkülönítése, a mentális fogyatékossággal rendelkező tanulók téves vagy céltudatos elhelyezése a gyógypedagógiai folyamatban.
Várhatóan mikor lép mindez érvénybe?
A törvény várhatóan 2022. január 1-jén lép hatályba.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
