A Korponai járásban található Gyűgy napjaink igen kedvelt kirándulóhelye. Gyógyvize az idegrendszeri, mozgásszervi, valamint az érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas. Az elmúlt bő hatvan évben számos gyógyszálló épült a községben. Az azóta immár városi rangra emelt Gyűgy nemzetközileg is ismert és elismert gyógyfürdővé vált. Ám a gyógyvíz hatásait nem csupán az elmúlt évtizedekben, évszázadban fedezték fel. A legendák szerint már a római korban is ismert volt jótékony tulajdonsága. Erről tanúskodnak a mésztufába ágyazott kis római medencék is.
A gyógyfürdőben nemrégiben kialakított tetszetős sétány, a parkok nyújtotta nyugalom, a vendéglátóhelyek sora, valamint a strand mellett van egy kevésbé ismert látnivalója is van a városkának.
Az impozáns gyógyszállók mögötti parkerdő csodás természeti képződményeket rejt magában.
A nyáron hűs nyugalmat árasztó erdő tele van a magas kalciumtartalmú hőforrásoknak köszönhetően képződő mésztufaalakzatokkal.
Kézzel alakították ki a medencéket (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Ezek közül a legjelentősebb a mintegy hat méter magas Fürdőforrás-domb, amely a parkerdő szélén, a strandfürdő bejáratánál látható. A gyógyforrás jellegzetes illata már messziről érezhető. Ismert mésztufaalakzat a félgömb alakú Tatár-forrás, a két méter magas Csipkerózsika-forrás, valamint a Szem-forrás.
A parkerdő melletti tisztáson találjuk a Római fürdő elnevezésű mésztufateraszt.
A legenda szerint ezeket a képződményeket a környéken állomásozó római katonák alakították ki.
Ami bizonyos, hogy a mésztufában kézzel alakították ki a medencéket. A vésés közben felszínre törő gyógyvíz a teraszos elrendezésnek köszönhetően fokozatosan elárasztotta a további medencéket is.
A legenda szerint a római katonák pihentek itt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Római fürdő területén több mint harminc mélyedés található. A terasz alsóbb részén található kisebb medencéket állítólag a római katonák használták. A felsőbb szinten lévő méretesebb medencék pedig a hadsereg vezetőinek, a római hadvezéreknek a pihenését szolgálta.
Ugyancsak a római korhoz kötődik Dudinka tündér története is.
A néphagyomány szerint Aquilila római hadvezér súlyosan beteg fiát Dudinka tündér a gyűgyi vízzel gyógyította meg.
A csodás gyógyulást követően a hadvezér megígérte a tündérnek, hogy katonái békén hagyják a környék lakóit, valamint termőföldeket alakítanak ki és szőlőt telepítenek számukra.
Dudinka tündér és a római hadvezér meggyógyított fia (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mindezt legendák mesélik el. Nincs rá bizonyíték, hogy tényleg a római korból származnának az ember által kialakított medencék. Viszont tény, hogy Néró és Antoninus Pius uralkodása idejéből származó régészeti leleteket találtak a környéken.
A mésztufamélyedéseket a későbbiekben is használták a helyiek. Kendert áztattak a kisebb-nagyobb lyukakban. A Római fürdő környezete rendezett, könnyedén megközelíthető a kis fürdőváros vasútállomásától, valamint az egyes gyógyszállóktól indulva.
A parkerdő szélén találhatóak a képződmények (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Napjainkban az említett források közül csupán a legnagyobb, a Fürdőforrás-domb aktív. A domb csúcsáról eltérő intenzitással folyamatosan csörgedezik a forrásvíz. A parkerdő többi gyógyforrása a 20. század első felében kiapadt. Mindez bizonyára összefüggéssel van azzal, hogy akkor kezdődött a strand kiépítése, a gyógyforrás fokozódó kihasználása.
Különféle méretűek és alakzatúak a medencék (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
