A kórházak eladósodottsága Szlovákiában rendszerszintű probléma. Ennek oka, hogy a legnagyobb, úgymond jövedelmező beavatkozásokat a magánkórházak végzik, az állami kórházaknak pedig maradt a veszteséges terület és az adóssághalmozás. Az eladósodottság felszámolásához az egészségügy átfogó reformjára van szükség, jelentette ki a Joj televízió vitaműsorában Boris Kollár, a parlament elnöke.
Elismerte, ez a nemcsak az előző, hanem a jelenlegi kormány problémája is.
„Néha előnyösebb, ha a kórházat nem orvos, hanem közgazdász, vagy menedzser vezeti. Vannak kórházaink, melyek nyereségesek, tehát ez megoldható. A többiek esetében valahol hiba van. A magánszektor kimazsolázza az előnyös beavatkozásokat, az államiaknak pedig marad többi. Szükség van az egészségügy átfogó reformjára“ – állapította meg Kollár.
Szlovákia utoljára 2005-ben hajtott végre reformot az egészségügyben és az akkor megalkotott szabályok kisebb-nagyobb módosításokkal azóta is érvényben vannak.
Változtatási szándék Peter Pellegrini két éven át tartó miniszterelnöksége idején mutatkozott 2018-ban. A reform, melynek kidolgozásáért Andrea Kalavská egészségügy-miniszter felelt, rendszerszinten közelítette meg a kórházak problémáját. Alapvetően háromszintű intézményrendszert hozott volna létre: az országos, a regionális és a helyi kórházakat.
A szabályozás pontosan meghatározta, hogy melyik szintű intézményben milyen ellátást és műtéteket kell biztosítani a betegek számára. Fontos eleme volt az átalakításnak, hogy az ország bármely pontján legfeljebb 30 perc alatt el kellett érnie a betegnek szükség esetén a sürgősségi osztályra, ahol akut ellátást kap, majd szükség esetén a páciens útja folytatódik a rendszerben, amennyiben újabb ellátásra szorul. A betegutakat is ennek megfelelően gondolták újra. Mindezeken túl a szabályok előírták, hogy bizonyos osztályok működtetéséhez a kórházaknak milyen feltételeknek, minőségi követelményeknek kell megfelelniük, például, hogy éves szinten hány műtétet kell elvégezni egy bizonyos diagnózisnál.
A reformjavaslatról komoly vitákat folytattak a parlamenti pártok. A legnagyobb fordulat viszont az volt, amikor a kormányzó párt, a Smer bejelentette, hogy a 2020-as választások előtt már nem szavazzák meg a reformot,
mert jelentős a politikai kockázata, holott nem arról szólt volna, hogy a szavazás után néhány hónappal élesedik az új rendszer, hanem elindított volna egy hosszú folyamatot. Ez a folyamat tehát el sem indulhatott, az egészségügyi miniszter pedig lemondott.
A tavaly márciusban hivatalba lépett, Igor Matovič vezette kormány ugyan nem kötelezte el magát egyértelműen a kórházreform mellett, ennek ellenére annak átalakított, immár Eduard Heger vezette változata, amennyiben kihúzza a választási időszak végéig, előbb-utóbb kénytelen lesz meglépni azt.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
