Gregorián dallamok fogadták a sajtó képviselőit a múzeum dísztermében, ahol Varga Benedek főigazgató, Puskás Antal tartományfőnök, valamint a kiállítás kurátorai: Bojtos Anita történész és Pető Zsuzsa régész adtak tájékoztatót az egykor magyar földről induló szerzetesrend múltját, jelenét, a magyar történelemben, művelődésben betöltött szerepét bemutató új kiállításról.
Alapítója halálának 750. évfordulójára emlékezett 2020-ban az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend. Az 1220-as évektől népszerűvé vált magyarországi remeteéletet az esztergomi kanonokból lett pilisi remete, Boldog Özséb szervezte közösségivé. A pálos rend a Magyar Királyság területén alakult meg 1250 körül.
A zarándokvonat útjának diaporámája (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, sőt, a 15. századtól megvetette lábát nem csupán Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más szegleteiben is. Napjainkban közel félezres létszámmal, négy kontinensen, tizenhat országban vannak jelen a pálos szerzetesek.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója megnyitójában kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy az egyházak története a magyar történelem integráns részét képezi.
A múzeum célja, hogy az emlékezettörténetbe a mindennapok kultúrája felől megközelítve illessze be a rend történetét.
Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke köszöntőjében a kiállítást a többszöri újraindítás, a vértanúk, a különböző ideológiákkal való harc tanúságtételének nevezte. Emlékeztetni szeretnének arra, honnan indultak és milyen erővel küzdötték át Isten segítségével a korszakokat.
Puskás Antal rendfőnök és Varga Benedek főigazgató (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A két kurátor: Bojtos Anita történész és Pető Zsuzsa régész kísérte át az újságírókat, fotósokat a József nádor nevét viselő termekbe, azaz nem mindegyikbe, mert a kiállítás egy része még rendezés alatt áll. A középkori kerengőinstallációt idéző keret építését csak kisfilmen láthattuk, ehhez 9,5 tonna faanyagot használtak fel.
Innen egy barlangon keresztül vezet majd az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750–770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról.
Bojtos Anita (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A „Romlás és újjászületés” című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, mely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg.
Olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyak tekinthetők majd meg, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, a Nagyvázsonyban Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített – Festetics-kódex néven ismert – imádságos könyve, a częstochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai,
vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái. A kiegészítő tartalmak (videók, zenék és szövegek) QR-kódokon keresztül és a helyszínen lévő tableteken tekinthetők meg.
Pető Zsuzsa (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A kiállított tárgyak között ott lesznek a Kárpát-medencei kolostorok régészeti leletei, arany, és ezüst liturgikus tárgyak, kora újkori nyomtatványok, számos szobor, festmény és metszet, amely a rend gazdag örökségéről tanúskodik.
A hazai közbeszédben a pálos rendre legtöbbször mint „az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend”-re hivatkoznak. A külföldiek (és nem csupán a közép-európaiak) számára a pálosok alakja mára egybeforrt a częstochowai kegyképpel, miközben a rend magyar eredete és a magyar rendtartomány története kevéssé ismert.
A zarándokvonat útjának diaporámája (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Ezt a képet szeretné a kiállítás a magyar és külföldi látogatók számára árnyalni – elsősorban a pálosok magyar királyságbeli és újkori életének bemutatásával, megvilágítva a lengyel központ történeti szerepét is. A kiállítás egyszerre kíván szólni a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához; alapinformációkkal és érdekességekkel nyitni azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.
A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn (összesen 18 rendtaggal), ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításon. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Częstochowa Jasna Góra kolostorával.
A rendfőnök és a főigazgató a kiállítás vitrinje előtt (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A június 15-től szeptember 12-ig megtekinthető kiállítást – a tervek szerint – szubjektív tárlatvezetések színesítik, amelyeket a pálos rend tagjai, valamint a rendhez közel álló személyek: művészettörténész, látványtervező, zenész és könyvtáros vezetnek, hogy személyes történetekkel színesítve mutassák be a tárlatot. A múzeumok éjszakáján is lesz meglepetésprogram, augusztus végén pedig régészek, történészek, művészet- és irodalomtörténészek közreműködésével szerveznek kerekasztal-beszélgetést. A programokról a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján tájékozódhatnak.
Végül a tudósító személyes tanácsa: aki ellátogat a Magyar Nemzeti Múzeumba, ne mulassza el körbejárni a Múzeum-kert kerítését, mert azon tekinthető meg az elmúlt évben a nemzeti összetartozás évére készített képgaléria, amely a Trianonban elcsatolt területek legismertebb településeit, épületeit mutatja be.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
