Az onkológiai betegségek és a koronavírus-járvány okozta egészségügyi szövődmények kerültek a középpontba az Ipolyhídvégen megtartott szakmai találkozón. A Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának fővédnöksége alatt megszervezett konferencia részeként avatták fel a koronavírus-járvány áldozatainak emlékére és a pandémiában többszörösen helytállt egészségügyi dolgozók tiszteletére állított emlékművet.
A konferencián javarészt a térségben szolgáló orvosok, egészségügyi dolgozók jelentek meg, de a környező települések vezetői is jelen voltak. Ipolyhídvég és a régió felzárkóztatását is előmozdíthatják az ilyen szakmai találkozók – jegyezte meg rövid köszöntőjében Lestyánszky Viktor, a falu polgármestere.
Kásler Miklós köszöntő gondolatként hangsúlyozta az összetartozás fontosságát. A miniszter kiemelte, hogy a közép-európai régiót ezeregyszáz éves történelme során millió szál kötötte össze.
„Magyarország mindig is a népeket befogadó ország volt, melyet a kereszténység szellemiségében irányítottak”
– hangzott el a megnyitón.
Történelmi kitekintőjében kiemelte: „jelenleg Európában azt tapasztaljuk, mintha interregnumban élnénk. Köztes állapotban az emberek már nem akarnak úgy élni, ahogy egykoron az őseik éltek.”
Hozzátette, Európa kezdi elveszíteni a gazdasági hatalmát, politikai befolyása csökken, a liberalizmus a végnapjait éli. A migráció következményei szét akarják szakítani Európát – szögezte le a kultúrházban tartott eseményen a miniszter.
A szakmai találkozón Ipolyhidvég önkormányzata díszpolgárrá avatta Kásler Miklóst. Mint a méltatásban elhangzott, felelősségteljes és szerte ágázó munkája mellett mindig is nagy figyelmet szentelt a határon túl élő magyaroknak. Ennek ékes bizonyítéka az ipolyhidvégi esemény is.
„Ipolyhídvég történetében ez az egyik legjelentősebb közéleti rendezvény. Az ismertető kampány a koronavírus-járvány utáni időszak egészségmegőrzéséről illetve a rehabilitációról szól. Az előadók magyarországi ismert szakemberek” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Lestyánszky Viktor, Ipolyhídvég polgármestere.
A díszpolgári kitüntetéssel kapcsolatban kifejtette: a kitüntetéssel Kásler Miklós határon túli kapcsolatok ápolásában kifejtett meghatározó tevékenységét szerették volna megköszönni.
A községi hivatal melletti parkban elhelyezett emlékművel tisztelegnek az egészségügyben dolgozók áldozatos munkája és hihetetlen emberfeletti munkabírása felett. Mindamellett emlékeznek a koronavírus áldozataira is.
„Mély tiszteletünket és köszönetünket fejezzük ki az orvostársadalomnak, akik mindent megtettek azért, hogy a lehető legkevesebb áldozata legyen a szörnyű kórnak”
– emelte ki a falu vezetője.
A fa és vas konstrukció Pölhös Árpád építész tervei alapján készült. Mint az átadón az alkotó kifejtette: az emlékmű nem csupán emlékeztet a történtekre, hanem figyelmezteti közösségünket a társadalmunkat jelentősen megváltoztató jelenkori eseményekre.
A palócvilágból merítkező alkotáson a következő szöveg olvasható: “Csodás dolog áldozatot hozni, de keserves áldozatnak lenni. A koronavírus-járvány áldozatainak emlékére és egyben főhajtás az egészségügyi dolgozók áldozatos és hősies munkája előtt a járvány megfékezésében.”
Az emlékmű tőszomszédságában emlékfát is ültettek. A platánfa szintén e kettősség, az emlékezés és a hála jelképeként került kiültetésre a parkban.
A kultúrházban megtartott konferencián négy előadást hallgathatott meg a közönség. Elsőként dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója szólt a Magyar Rákellenes Program működéséről.
Mint felvázolta, 1993-ban fogalmazódott meg először a program, mely többszöri átgondolás után ma már hathatós állami támogatás mellett működik. A magyar társadalom leggyakoribb rákos megbetegedései közé tartozik a tüdő, a vastagbél, valamint az emlőrák. A rákellenes program mindezen betegségek kiszűrését célozza meg.
Dr. Gieszer Balázs a magyar tüdő átültetési programot ismertette. Magyarországon 2015 decemberében hajtották végre az első tüdőtranszplantációt, korábban Bécsben végezték az igen bonyolult életmentő beavatkozást. Az elmúlt években fokozatosan növekedett a Magyarországon végzett műtétek száma. Felsorolta a leggyakoribb tüdőbetegségeket, melyen csupán a transzplantáció segíthet.
Dr. Daróczy László a szívsebészet rejtelmeibe vezette be az érdeklődő közönséget. Jelezte: a technikai fejlesztések, az innováció nagyban segítette a szívsebészet fejlődését is. Az elmúlt időszakot jellemezve elmondta: a koronavírus-járvány óta látványosan csökkent a sebészeti beavatkozások száma. Ám a javuló járványügyi helyzet újra lehetővé tette a beavatkozások számának a növelését.
Az ipolyhídvégi konferencia utolsó előadója dr. Madurka Ildikó Eszter a koronavírus-járványról és a posztcovid megbetegedésekről szólt. Rövid előadásában érintette a járvány kialakulását és lefolyásának főbb mozzanatait. Áttekintette a leggyakoribb tünetek jellemzőit. Ismertette a tüdő roncsolásának mozzanatait, emellett szólt az intenzív terápia létfontosságáról, valamint a művi lélegeztetés működéséről.
Megjegyezte: az emberiséget az elmúlt pár évtizedben is sújtották világjárványok, ám azok kisebb kiterjedésűek voltak, illetve főleg fiatalabb, egészségesebb szervezeteket támadtak meg. Ellenben a koronavírus az idősebb embertársainkra veszélyes, akik számos betegséggel küszködnek.
A szakmai találkozó beszélgetéssel zárult.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
