Ha a Kedves Olvasó nehezen akad rá Csáky Károly legutóbbi munkáira, ennek nem az az oka, hogy a művek meg sem születtek. Inkább a megváltozott körülmények – jórészt a pandémia – alakították úgy, hogy kisebb a hírverés, elmaradnak a könyvbemutatók is… A 70. életévét az elmúlt esztendőben betöltött szerzőnk nagyon is aktív, négy újabb munkájáról is említést tehetünk.
Itt van mindjárt a katedrán több mint négy évtizedet eltöltött pedagógus, tanár, iskolaalapító igazgató – aki hivatásának betöltése mellett mindvégig az iskola falain kívül is helytállt – rendhagyó naplója. A felvidéki magyar szellemi élet mozgásterében jelen lévő pedagógus helytörténészként, néprajzkutatóként, irodalmi hagyományaink ápolójaként és a honismeret művelőjeként egyaránt szól eredményeiről, sikereiről, de a pályáját, törekvéseit számtalan esetben (és nemcsak a szociban!) akadályozó, keresztbe tevő, gáncsoskodó erőkről, szervezetekről, személyekről. (Egy pedagóguspálya és holdudvarának naplótöredékei. Szerzői kiadás; Ipolyság, 2020)
A Pongrácz Lajos Társaság a Honti Kiskönyvtár sorozatban négy reprint kiadású, jelenleg nehezen hozzáférhető művet jelentetett meg 2016 és 2019 között. (Pongrácz Lajos: Szondi-Album. Drégeli Emléklapok. Esztergom, 1885.; Pongrácz Lajos: Vázlata a Hontmegyei Kaszinó ötven éves történetének. Budapest, 1886.; Pajor István: Emlékek és rajzok a 48 előtti jó világból. Balassagyarmat, 1897.; Czobor László: Honti históriák. Budapest, 1927.) A megjelent kötetek kísérő tanulmányait Csáky Károly írta, és szerkesztőként, szakmai tanácsadóként is részt vállalt a sorozat kiadásában.
A Honti Kiskönyvtár V. és VI. kötetével viszont szerzőnk lakóhelye, Ipolyság helytörténetének gazdagításához, egy körvonalazódó monográfia előkészítéséhez kíván hozzájárulni.
A Mozaikok a város történetéből alcímet viselő kötetekből egyrészt az egykori megyeszékhely szakrális, oktatási, gazdasági és pénzügyi épületeinek, építményeinek a sorsát ismerhetjük meg, másrészt a tudomány, a kultúra, a sport, az öntevékeny művelődés területén munkálkodó intézmények, 19-20. századi egyesületek, egyletek munkájába pillanthatunk be. A szerző törekvése, hogy kiegészítse saját régebbi kutatásait is – ha úgy tetszik „felülírja magát” –, másrészt pontosítsa, korrigálja a városról korábban megjelent, más szerzők műveinek hiányosságait. (Ipolyság múltja az egykori épületek, az átépített örökség tükrében. Ipolyság, 2020; Egyletek, egyesületek, klubok és könyvtárak Ipolyságon. Ipolyság, 2021)
Kiszemelt negyedik munkáját akként jellemezhetjük, hogy az Ipolyság környéki településekről (Nagycsalomja, Lukanénye) a közelmúltban készített falu-, illetve egyházközség-monográfiák sorába illeszkedik.
Mivel írásunk célja nem a részletes, alapos könyvismertetés, hanem a figyelem felkeltése Csáky Károly tavaly és idén megjelent művei iránt, csak vázlatosan, röviden szólunk témájáról, tartalmáról.
A falumonográfia Ipolyhídvég, az egykor rangos mezőváros, vám- és vásároshely, sőt vármegyeszékhely topográfiai bemutatása, a kőkorszakig visszanyúló régészeti leletek ismertetése mellett részletezi az írásos forrásokban felbukkanó középkori emlékeket: a favárral biztosított Ipoly-átkelőhelyet, majd a török hódoltság keserveit, hadjáratokat, a kettős adóztatást, majd a 17. században elpusztult és helyet változtatott falu lassú felemelkedését, nem feledkezve meg fontos időmetszetekben a faluban dívó személynevek elemzéséről sem. Nagy erényének tartom, hogy a hovatovább csak a szakmabeliek által értelmezhető, de régen a gazdálkodás mindennapjaiban rendszeresen használt régi mértékegységeket (pl. pozsonyi mérő, véka, kaszás, kapás stb.) közérthetően megmagyarázza.
Szól arról, hogy az esztergomi érsekséghez tartozó, önálló parókiáját elveszítő falu Drégelypalánk filiájává vált egészen a trianoni diktátumig. Szerzőnk természetesen nyomon követi a község egyháztörténetét, jeles papjainak életútját, szakrális emlékeinek létrejöttét, sorsát, a falu iskolatörténetét, bemutatja látnivalóit, elénk tárja kis néprajzát is.
A sorsfordító 20. század történéseiről – Trianon, az első köztársaság, visszacsatolás az anyaországhoz, lengyel menekültek befogadása, „felszabadítás”, kitelepítés, szövetkezetesítés – személyes és levéltári dokumentumok, visszaemlékezések, valamint a Lengyel Tiszti Internáló Tábor naplója alapján nyújt hiteles képet. A monográfiát a szakszerű szövegalkotáson túl térképek, archív felvételek és iratok reprodukciói és a szerző saját fotói teszik teljessé. (Hydwegtől Ipolyhídvégig – Hont megye hajdani híres, majd határszélre szorult településéről. Ipolyhídvég Önkormányzata, 2020)
A vírusjárvány elnyúló hullámai, a beköszöntött ősz talán ismét úgy alakítják helyzetünket, hogy többször veszünk/vehetünk könyvet a kezünkbe. Ajánlom, hogy Csáky Károly legújabb munkái is kerüljenek közéjük!
(A kiadványok beszerezhetők Ipolyhídvég Polgármesteri Hivatalában, az ipolysági Pongrácz Lajos Társaságnál, illetve a szerzőnél.)
(Dr. Koczó József kutató, helytörténeti író, Vámosmikola/Felvidék.ma)
