A Rimaszombati járásban Pálfalán egy új református óvoda épült fel, ami egyedi. Magyarország kormánya és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház történelmi súlyú közös erőt fedezett fel a cigány-magyar múltban, amit újra fel kíván támasztani Istennel.
Egyedül csak Istennél van feltámasztó erő a cigányság és a magyarság egy évezreden keresztül megélt kapcsolatának újraélesztéséhez – szögezte le Rákos Loránt, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház főjegyzője, püspökhelyettese.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Elmondta, bennünket egy elválaszthatatlan történelem köt össze. S úgy értették Isten szándékát, hogy egyedül az vihet eredményre, ha kisebbségi közösségünk kicsinyeinél kezdünk nemzetünk felemelkedésén dolgozni. Istenkövetővé kell nevelni gyermekeinket, akik majd szeretik Istenüket, népüket, hazájukat, mert érezni fogják, hogy Isten is szereti őket.
„Isten arra szólít most valamennyiünket, hogy találjunk egymásra, és haladjunk előre együtt. Építsük Isten országát akkor is, ha megpukkadnak ördögi ellenségeink. Miért? Mert senki nem tudja sem Pozsonyban, sem Brüsszelben és sehol a világon úgy átérezni igazán ezt a kötődést, mint mi, ami bennünket egy egész évezreden keresztül már e földhöz kötelez. Ezt a szintén gömöri gyökerekkel bíró Radnóti Miklós versével tudjuk megfogalmazni: nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent” – mondta áhítatában Rákos Loránt.
Kifejtette, hogy ideje már rábízni magunkat Istenre, hogy kicsinységünkre kovászként tekintsünk, hogy bámulatos életeket virágoztassunk ki.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Mi most itt 2021-ben a cigány és magyar nemzet kovászai vagyunk. S azzal a hittel indítjuk útjukra kicsinyeinket e pompázatos óvodában, hogy olyan emberekké váljanak, ha majd felnőnek, hogy tovább vigyék és naggyá tegyék nemzetüket, s tovább adhassák e nemes küldetést ők is kicsinyeiknek” – tette hozzá Rákos Loránt.
Mert mint mondta, nem lehetne a sírva vigadó magyar kultúra színezetében olyan híres a cigányság nélkül, aki zene tekintetben egyedieket alkot. Példaként említette a Sajógömör síri földjében nyugvó Cinka Pannát, az első prímásnak nevezhető hegedű-virtuózt; Dankó Pistát, ki a nemesradnóti születésű Pósa Lajos szövegei alapján ontotta a magyar nóta kincstárának a darabjait; Rácz Aladárt, kinek tudománya nélkül nem tudnánk ma sem olyan szépen sírni a cimbalom dallamán.
„Harmóniába tud jönni e két nemzet szíve, amikor egyiknek a ráérzése, másiknak pedig az átérzése találkozik egymással egy időben” – fogalmazott Rákos Loránt, amikor rámutatott, hogy a két kisebbségi nemzet egyazon időben, azonos sorssal él Gömörben egymás mellett, s azon gondolkodik, hogyan is lépjen együtt előre.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Ünnepi beszédet Dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja (Закарпатська область) együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos mondott, aki átadta Magyarország kormányának üdvözletét Pálfala és a környező települések minden lakosának.
„Pontosan tudom, hogy az óvoda nemcsak egy hely az idehozott gyermekeknek, hanem egyúttal lehetőség a szülőknek, a falusiaknak találkozni, megbeszélni az élet ügyes-bajos dolgait, tehát egy ilyen kis faluban második otthonként is szolgál az intézmény. Mindannyian tudjuk azt is, hogy ez a kis közösség olyan sajátos összetételben éli mindennapjait, hogy a zöme cigány ember” – mondta felvezetőjében Grezsa István.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„A cigányság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része”
Majd Grezsa leszögezte: eljött annak az ideje, hogy a magyar nemzetpolitika azt vallja, hogy a külhoni magyar nyelvű cigányság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része.
„Tisztában vagyok azzal, hogy ez az óvoda nem oldja meg a roma közösségek minden gondját, de világosan igazolja ezt a tényt”– húzta alá Grezsa István.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Kifejtette, az idehozott cigány gyermekek ugyanazt azt esélyt kapják meg ezen a pár száz négyzetméteren, amit meg kellene kapni az élet bármely területén. Mert, mint mondta, akik kevesebb esélyt kaptak, azok több segítségre szorulnak.
„Az óvodaprogramon túl is olyan új nemzetpolitikai programokat kell indítanunk, amelyek egységesen tudnak segíteni a külhoni magyar roma közösségek esélyegyenlőségének javításán. Akkor is, ha mi Magyarországon is jó sok adóssággal küszködünk ezen a területen. Nekünk magyaroknak, mint mindenben, a romák felzárkóztatásában is élen kell járni” – nyilatkozta Grezsa.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház fennhatósága alá tartózó Pálfalai Református Egyházközség új intézménye két óvodai csoportnak, azaz mintegy 40 magyar gyereknek tud kiemelkedő színvonalú elhelyezési és oktatási lehetőséget biztosítani.
Az új ingatlan az egyházközség által vásárolt telken épült meg, hasznos területe 317,56 nm, a fejlesztés értéke közel 600 ezer euró vagyis 215,5 millió forint.
A beruházás a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében valósult meg, mely azt kívánja szolgálni, hogy egy közösségbe szervezzék a magukat magyarnak vallókat.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az óvodaátadáson a szalagot Dr. Grezsa István miniszteri biztos, Ft. Géresi Róbert püspök, Porubán Ferenc főgondnok, Menyhárt Béla polgármester, Szarvas Erzsébet lelkipásztor, Gyurcsik Menyhárt Frederika egyházgondnok és Varga Tünde – óvodaigazgató vágták el.
Szarvas Erzsébet, a Pálfalai Református Egyházközség lelkipásztora elmondta, hogy három és fél évvel ezelőtt álmodták meg itt az új óvodát. 2018-ban vásárolta meg a gyülekezet az egykori szövetkezet telkét, 2019-ben kiválasztották a kivitelezőt, Pál Attilát és munkatársait, 2020 augusztusára az épület és az udvar jelentős része már el is készült. A világjárvány megnehezítette a további ügyintézést, a használatbavételi engedély elintézésére 2021 áprilisában kerülhetett sor, az óvodát júliusban sorolta be az oktatási minisztérium a tanintézmények közé. Augusztusban kiválasztották az óvodapedagógusokat és felvételt nyert a 38 bejelentett leendő óvodás, akik múlt szerdán meg is kezdték itteni tanulmányaikat.
A 2001-2011-es időszakban Rimapálfala volt az a település, ahol a legkedvezőbben alakult a magyar nemzetiségi arányok változása. A Felvidéken arányaihoz mérten itt több mint 15%-kal nőtt a magyarok lélekszáma, azaz a roma polgárok többségében magyar nemzetiségűnek vallották magukat. Reméljük, az idei népszámlálási adatok is hasonló eredményt hoznak, úgy ahogyan a református egyház cigány misszióba vetett törekvései is.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
