Brüsszelnek és Washingtonnak elejét kell vennie a nyílt konfliktusnak Koszovóban, és „energikus nyomást” kell gyakorolnia Pristinára, hogy rendfenntartói erőinek visszarendelésével csökkentse a feszültséget a zömmel szerbek lakta Észak-Koszovóban – sürgette kedden kiadott állásfoglalásában Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
A koszovói hatóságok szeptember 20. óta leszedetik a szerb rendszámtáblákat az országba belépő autókról, helyettük az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forintért) két hónapra érvényes ideiglenes táblát kell kiváltaniuk a határon. Válaszul az észak-koszovói szerbek akadályozzák az átkelést a koszovói-szerb határon.
Az orosz külügyminisztérium szerint Pristina “gyakorlatilag akadályozza a közlekedést a terület többségében szerbek lakta vidékei és Szerbia központi része között”.
Zaharova állásfoglalásában rámutatott: a koszovói NATO-erőknek és EU jogállamisági missziónak mandátuma van rá, hogy szembeszálljon a “törvénytelenséggel”. A szóvivő szerint ezek a nemzetközi szervezetek felelősséggel tartoznak a polgári lakosság védelméért, valamint a béke és a biztonság szavatolásáért.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolatok rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt.
Koszovó függetlenségét az ENSZ-tagállamok többsége elismeri, több mint 60 állam azonban nem, köztük Oroszország, Kína, India és hat EU-tagállam. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben hozta meg 1244-es határozatát, amely Szerbia részének tekinti Koszovót. Moszkva és Belgrád ezt a dokumentumot tartja irányadónak.
(MTI/Felvidék.ma)
