Október 23. és 25. között rendezik meg Komáromban az első magyar nyelvű dúlaképzést a Felvidéken. A képzést Dézsi Réka, a DONA International minősített dúlatrénere tartja, melynek elvégzéséről hivatalos, nemzetközileg elismert oklevelet adnak ki. A komáromi képzés a Fészek Családi Kör támogatásával valósul meg.
Az esemény szervezőjét, Balázs Vataščin Emesét kérdeztük, meséljen a dúlákról, a feladatukról és arról, miért fontos, hogy az anyanyelvünkön kapjuk meg ezt a szolgáltatást.
Mit jelent a dúla kifejezés és mit csinál a hivatásos dúla?
A dúla görög eredetű szó és szolgát jelent. Ma ezt a szót használjuk egy tanult és tapasztalt szülést segítő személyre, aki a szülő nőnek és partnerének folyamatos érzelmi támogatást, segítséget és információt nyújt a szülés előtt, alatt és közvetlenül utána. Régen a női hozzátartozók vagy a szomszédasszonyok voltak a dúlák, akik a bába mellett segítettek a szülés során, szükség szerint tették a dolgukat. Ahhoz, hogy valaki dúla legyen, nem feltétlenül van szüksége speciális végzettségre. Bárkit tekinthetünk dúlának, aki a szülés körüli időszakban valamilyen módon szolgálja a nőt és partnerét. Emiatt használom a hivatásos jelzőt magamra, amivel pusztán annyit jelölök, hogy a dúlaságot hivatásos szinten űzöm.
Mit lehet megtanulni egy ilyen háromnapos dúlaképzésen?
Ez egy alapképzés, amit később egy hosszabb, akár élethosszig tartó folyamat követhet, ha az egyén elköteleződik. Egy professzionális dúla folyamatosan képzi magát. Az alapképzésen természetesen nem tanulunk olyan mélységben a szülésről, mint az orvosi egyetemen, de tisztában kell legyünk a folyamatokkal, hogy hatékony segítséget tudjunk nyújtani. Szerintem az egyik legfontosabb segítségnyújtás, amire szülés alatt szükség van, az a természetes fájdalomcsillapítás, ezért erről sok szó esik. Például milyen masszázs és mely testhelyzetek segítenek, mely illóolajak alkalmazhatók. De ugyanúgy hangsúlyos a szülés pszichológiai hátterének ismertetése, a nők érzelmi szükségleteinek megértése vagy az asszertív kommunikáció. A dúlaképzés során a saját szülés is tükörbe kerül, ami segíthet megérteni a saját tapasztalatainkat és azokat integrálni az életünkbe. Ezért mondja Réka, a képzés trénere, hogy önismereti programként minden nőnek receptre írná fel ezt a három napot.
Szükségesek hozzá egészségügyi alapismeretek?
Nem, hiszen a dúla nem egészségügyi szakember, ezért nem végez várandósgondozást, nem végez hüvelyi vizsgálatot és szívhangvizsgálatot a szülés során. Nem ad egészségügyi tanácsot, nem diagnosztizál, nem segíti a világra a babát, valamint nem végez újszülöttvizsgálatokat sem. Nem a szülésznő és az orvos szerepét veszi át, hanem kiegészíti azt és együtt, egy csapatban munkálkodik azon, hogy a szülés pozitív élmény lehessen a családok számára.
A dúlai kompetencia azonban kiegészülhet az egyén egyéb végzettségeivel, s talán a szakmaisága is ebben gyökerezik. Példaként, ha valaki pszichológusként válik dúlává, ő kiegészítheti a szolgáltatásait a lelki segítségnyújtással, masszőröknél hangsúlyos lesz az érintésen keresztüli támogatás, jogászok segíthetnek jobban eligazodni a betegjogi kérdésekben, de egyre több szülésznő is elvégzi a képzést, hogy a szemléletét bővítse, finomítsa.
Miért hasznos a dúla? Van-e kézzelfogható eredménye, ha a szülő nőt dúla segíti?
A kilencvenes évek óta folyamatosan készülnek a „dúlahatást” vizsgáló tanulmányok. Az eredmények alapján összességében elmondható, hogy azok a nők, akik folyamatos dúlai támogatást kaptak, hajlamosabbak voltak a spontán hüvelyi szülésre, és kevésbé volt szükségük fájdalomcsillapításra, epidurális érzéstelenítésre, elégedettebbek voltak a szülésélményükkel, kevesebb volt a vákuum- vagy a fogóhasználat és a császármetszés. Ezen felül átlagosan 40 perccel lerövidült a vajúdási idő és az újszülöttek magasabb APRGA pontokat kaptak, ami a szülési idő lerövidülésével, a beavatkozások csökkenésével függ össze. Valójában mindenkinek az a célja, hogy a babák minél kevesebb traumával jöjjenek a világra.
Említette, hogy a dúla a kórházi szülések során a folyamatos jelenlétével tudja biztonságosabbá tenni a folyamatokat.
Így van. A vizsgálatokból az emelkedik ki a leginkább, hogy a megszakítás nélküli fizikai és érzelmi támasz az, amiből a szülő anya, a születendő gyermek és a partner profitálnak. Több tanulmány is rávilágít arra, hogy a császármetszések csökkentésében a dúlának nagy szerepe van. A különböző kutatásokban 30–50 százalékkal ritkábban kerül sor a császármetszésre a dúlával szülő nők körében, és azt gondolom, ez olyasmi, amit mindenképp érdemes kiemelni ma, amikor lassan a babák fele császármetszéssel jön a világra. Ez egy olyan nem medikális szolgáltatás, amely könnyebbé teszi az anya útját.
Ha jól értem, akkor még az egészségügyi dolgozókat is tehermentesíti. A szülő nő kísérőjeként jelen lehetnek a kórházban?
Nyugat-Európában ez már természetes, Magyarországon a legtöbb kórházban lehetséges, sőt, Szlovákiában is van tudomásom róla, hogy egyes kórházakban lehetséges. Nyilván a világjárvány ideje alatt vezettek be korlátozásokat, és azt is hozzá kell tenni, hogy nem egységes az ellátórendszer a protokoll tekintetében. Mégis úgy érzem, pozitívan állnak az egészségügyi intézmények a kísérőkhöz, nem érzek egyértelmű elutasítást. Fontos, hogy lényegében olyan érzelmi és fizikai szükségletekről beszélünk, amit az egészségügyi dolgozók a mérhetetlen leterheltségük mellett nem tudnak minden esetben kiszolgálni. A nők számára a legjobb az volna, ha egy szülésznő kísérné őket végig a várandósságukon, majd a szülésük alatt is ugyanaz a személy volna jelen, orvos pedig csak szükség esetén lépne színre. A mi egészségügyi rendszerünk azonban más modell alapján épül fel, ahol a színvonalas egészségügyi ellátás mellett sajnos az érzelmi szükségletek háttérbe szorulnak. A dúlával történő szülések egy kicsit ezt az űrt is kitölthetik. Lesz legalább egy személy az anya mellett, aki kíséri őt egy hosszú időn keresztül.
A szülés után is számíthatunk a dúlánk segítségére?
A dúlának nemcsak a szülésnél van szerepe. A szülés ideális esetben a dúla és az anya kapcsolatában egy fontos fejezet, ezt azonban megelőzi a közös felkészülés, a ráhangolódás, majd azt követően a gyermekágyi gondoskodás. Vannak dúlák, akik elköteleződnek csak a szüléstámogató vagy csak a gyermekágyas dúlaság mellett, viszont a szüléstámogató dúla is tesz legalább egy gyermekágyas vizitet a szülés lezárásaként. Fontos része ez a szolgáltatásunknak, amikor együtt megbeszéljük a történteket, közösen visszaemlékezünk a szülés legszebb és legnehezebb pillanataira. A dúlai támogatás nem kötődik intézményhez, szülési módhoz, kulturális, szociális vagy nemzeti hovatartozáshoz. Az anya mellett vagyunk ott, akkor és addig, amíg szüksége van rá.
Van jelentősége, hogy az anyanyelvünkön kommunikálhatunk a dúlával?
Természetesen. Elsősorban azért, mert az önkifejezés könnyebb az anyanyelvünkön, és komfortosabb is sokak számára. Az idegen nyelven való megszólalás olyan agyi központokat aktivál, melyeket a vajúdástámogatás során inkább szeretnénk háttérbe szorítani, hogy a szülő nő minél ösztönösebben tudjon viselkedni. De említhetném a teljesítménykényszert is, vagy az attól való félelmet, hogy valamit nem úgy mondunk, ahogyan helyes volna. Ez félelmet és szorongást is szülhet, ami, mint tudjuk, nagy ellensége a vajúdásnak. Nekem több olyan felkérésem is volt, ahol kulcsfontosságú volt a nyelvi akadályok áthidalása a család és a szaksegítség között.
Az első magyar nyelvű dúlaképzésre október 14-ig lehet jelentkezni a következő elérhetőségek egyikén: fiziodoula@gmail.com vagy 0630 1567880, amelynek van Facebook-eseménye is, a szlovákiai csoport pedig itt található meg a közösségi felületen.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
