A világban mára már önálló tudományterületként számon tartott kognitív infokommunikáció bölcsőjében, a Széchenyi István Egyetemen szervezték meg idén a 12. IEEE CogInfoCom nemzetközi kognitív infokommunikációs konferenciát, amelyen már jelen időben beszéltek az új emberről, illetve az új társadalomról.
A tavalyihoz képest a duplája, több mint kétszáz nemzetközi hírű professzor vett részt a világ minden tájáról a kognitív infokommunikáció tudományterület tizenkettedik nemzetközi konferenciáján, amelyet nemrégiben a Széchenyi István Egyetem rendezett meg a járványhelyzet miatt online formában.
Mire képes, mire vágyik, milyen szabályokat követ, hogyan tanítható az „új ember”? – többek között ezekre a kérdésekre kerestek és adtak választ a tudósok a tanácskozás keretei között.
Dr. Baranyi Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora kérdésünkre két példával is szemléltette, mennyire kiemelten érinti hétköznapjainkat ez a témakör. „Gondoljunk csak bele, tíz-húsz évvel ezelőtt táblán krétával a katedrán tanítottuk a diákokat, akiknek mára infokommunikációs eszközeikkel a kezükben, az információs zaj kellős közepén egy ilyen hagyományos előadáson harminc másodpercen belül lecsukódik a szemük. Őket már egészen más módszerekkel tudjuk tanítani. Vagy vegyük a jog témakörét. Egy autonóm jármű balesete esetén vajon ki a felelős a történtekért? Ezer és egy hasonló, tisztázatlan kérdést lehetne felhozni a téma kapcsán” – gondolkodtatott el.
A koktél, avagy mit értenek új ember alatt
A kognitív infokommunikáció tézise leegyszerűsítve azt állítja, hogy az ember és gép/számítógép kapcsolatának határvonala elmosódott. Az ember és az infokommunikációs világ – benne a hatalmas közösségi informatikai rendszerekkel és az interneten bárki számára elérhető egyre nagyobb tudásbázissal – olyan szövevényesen összeolvadt, hogy nem mindig érdemes azt elemeire szétszedni és külön-külön azoknak a kapcsolatát vizsgálni, azaz külön az embert és az informatikát vagy annak kapcsolatát.
„Ez a fúzió egy koktélra emlékeztet. Kimondható, új ember született, akinek már a mentális-szociális készségei, társadalmi kapcsolatrendszere, sőt bizonyos agyi részei is másképp fejlődnek az infokommunikációs világ hatására. Most még kezünkben tartjuk az okostelefont, de az is lehet, hogy néhány évtized múlva már a fejünkben lesz, és »koktélként« összekeveredik a mesterséges intelligencia és a természetes agyi gondolkodás folyamata, aminek már ma látszanak a jelei. Ahogy régen a kognitív tudósok vizsgálták az embert, úgy vizsgáljuk most mi is ezt az »új embert«: megnézzük, milyen új képességkapacitásai vannak, amelyek korábban nem voltak. Mindez a jövőben egyre fontosabb lesz, s a konferencia erre készít fel” – fejtette ki kérdésünkre dr. Baranyi Péter professzor.
Magyar tudósok indították el
A rektor hozzátette: a Széchenyi-egyetem előnyt kovácsol a konferenciasorozatból oly módon is, hogy az itt közzé tett elméleteket beemeli alkalmazott oktatói és kutatói módszertanai közé, valamint az előremutató kutatásokat termékfejlesztési portfóliójában is hasznosítja.
Mint ahogyan a matematikában az algebra, az elmúlt évtizedben az informatika önálló tudományterületévé vált a kognitív infokommunikáció, amelynek elméletét, módszertanát a Széchenyi István Egyetem két tudósa, Baranyi Péter és Csapó Ádám dolgozták ki.
(Czeiner-Szücs Anita/Széchenyi István Egyetem/Felvidék.ma)
