Az Európa jövőjéről szóló konferencia (CoFoE) eredményének annak kell lennie, hogy az emberek érezzék, nagyobb beleszólásuk van a közügyek irányításába, egészen a legmagasabb szintekig – fogalmazott Herman Van Rompuy, az Európai Tanács első elnöke, Belgium korábbi miniszterelnöke.
Van Rompuy egyike volt azoknak a politikusoknak, akiket a CoFoE-val kapcsolatban megkeresett Mikuláš Dzurinda, a Wilfried Martens Európai tanulmányok központjának elnöke.
Van Rompuy úgy fogalmazott, a célt illetően meglehetősen bizonytalanul indult a konferencia. Azt mondta, úgy véli, a CoFoE-nak többnek kell lennie annál, hogy meghallgatja a polgárok aggodalmait és véleményét, ami kétségtelenül szükséges, de ennél is fontosabb, hogy megmutassa vezető szerepét, amikor arról van szó, merre haladjon Európa az elkövetkező évtizedekben.
Van Rompuy rámutatott, az „alulról felfelé”, azaz a polgároktól a politikusok felé irányuló, és a „felülről lefelé” irányuló politika ötvözésére van szükség.
„Hogy mik a prioritásaink? A világjárvány megtanított bennünket arra, hogy meg kell szabadulnunk az olyan tabutémáktól, hogy például megszállottan ragaszkodjunk a kiegyensúlyozott költségvetésekhez, viszont alapvető fontosságúnak kell tekintenünk az egészségügyet, az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákat és az oktatást. Erre azért van szükség, hogy Európa ne váljon túlságosan függővé más országoktól és külföldi vállalatoktól bizonyos területeken, beleértve a digitális szférát is. A világjárványra ebből a szempontból úgy kell tekinteni, mint figyelmeztetésre, ébresztőre” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, egyetért-e azzal, hogy az unió működésének és Európa jövőjének ellenőrzése a CoFoE által az uniós állampolgárok kezében van, Van Rompuy azt válaszolta, sok polgár érzi úgy, hogy a politikai vezetők nem védik őket megfelelően a különböző fenyegetésekkel szemben.
Úgy érzik, nincsenek biztonságban, aggódnak a munkanélküliség, az illegális bevándorlás, az éghajlatváltozás, a terrorizmus, az egyenlőtlenségek, a korrupció, a világjárványok, a külföldi inváziók, a csalások, a pénzügyi instabilitás vagy a kibertámadások miatt.
„Sokan nincsenek kellőképpen felkészülve a túlélésre egy olyan világban, ahol kemény a konkurencia. Az oktatás az egyik út ahhoz, hogy ez mérséklődjön. Az EU-nak, amennyire hatáskörei engedik, segítenie kell, hogy az emberek megvédhessék magukat. A lakosság politikai eredményeket akar. Olyan demokráciát szeretnének az emberek, amely eredményekre vezet, és nagyobb ellenőrzést akarnak a számukra távoli európai döntéshozatali folyamat felett is” – mondta Van Rompuy.
Hozzátette, hogy az unió polgárai a kormányzás minden szintjén, európai szinten is eltávolodtak a politikusoktól. A kérdés tehát az, hogyan lehet jobban bevonni a polgárokat, és elérni, hogy nagyobb hatást gyakorolhassanak a döntéshozatalra. Ha ugyanis túl enyhe az „alulról jövő nyomás”, akkor a bürokrácia, pártpolitikai vagy intézményi logika fog érvényesülni, ami Brüsszelben azt jelenti, hogy az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament fog rivalizálni.
„Hogyan lehet mindezt a gyakorlatba átültetni? Ezt kell megfogalmazni az Európa jövőjéről szóló konferencián” – magyarázta.
A legaggasztóbb jelenségnek azt tartja, hogy az EU tagállamainak polgárait „elcsábítják” a szélsőségesek, akik – nyíltan vagy álcázva – aláássák az Európai Uniót és a szolidaritást.
„A populizmus nem mozdítja elő a demokráciát. Nem szabad beleesnünk abba a „Trump-féle csapdába”, hogy mindent átpolitizálunk. Amikor mindent átitat a politika, az a politika végét jelenti. Ezért létfontosságú, hogy a politika eredményeket érjen el azokon a területeken, amelyek kiemelt fontosságúak a polgárok számára, és hogy a lakosság aktívabban részt vegyenek a politikai döntéshozatalban” – mondta Van Rompuy.
Hozzátette, ezért is elengedhetetlen, hogy az önkormányzatiság szellemiségét magasabb szintre, európai szintre emeljük, mert helyi szinten a polgárok kevésbé távolodtak el a döntéshozóktól.
(tasr/Felvidék.ma)
