A levelező képzés lerövidítése, teljesítmény alapú szerződések bevezetése és a rektorválasztás szabályainak a módosítása tartozik azokhoz a változtatásokhoz, amelyek az Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sportminisztérium által kidolgozott törvénymódosításból következnek. A felsőoktatási törvény módosítását a szerdai kormányülésen hagyták jóvá.
A törvényjavaslat céljai közé tartozik továbbá az állami felsőoktatási intézmények vezetésének rendszerszintű módosítása, részben a modernizáció érdekében, részben pedig azért, hogy az egyetemi, főiskolai és kari szintű döntési folyamatok rugalmasabbá váljanak. Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi, tudományos, kutatási és sportminiszter a kormányülésen megjegyezte: a törvénymódosítás több mint egy évig készült.
„A tárcaközi egyeztetés során számos észrevételt kaptunk” – mondta a miniszter.
A felsőoktatási törvény külföldi modelleket, elemzéseket és javaslatokat vesz alapul. Ezekből következik, hogy a szlovák felsőoktatás megreformálása elkerülhetetlen.
A törvénymódosítás célja, hogy javítson a felsőoktatás színvonalán, a felsőoktatást tegye vonzóbbá és nyitottabbá.
A törvénymódosítás teljesítmény alapú szerződések megkötését határozza meg a minisztérium és a felsőoktatási intézmények között. Az oktatásügyi minisztérium szerint az anyagi eszközök megszerzése mérhető eredményekhez lesz kötve.
További változtatás a levelező képzés időtartamának a lerövidítése. Míg külföldön a nappali és levelező tagozat elvégzésének időtartama megegyezik, nálunk a nappali tagozat elvégzése általában öt, a levelező tagozaté hét évig tart. A módosítás öt évre csökkenti a levelező tagozat elvégzésének idejét.
A felsőoktatási törvény módosítását ismételten elutasították a felsőoktatási intézmények képviselői. A törvény ellen november 16-án tüntettek is. Ezenkívül egy petíció is indult az akadémiai önigazgatás megőrzése érdekében, amelyet több mint 20 ezren írtak alá.
Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke jelezte, hogy vannak még olyan ellentmondásos témák, amelyek a parlamentben vita tárgyát fogják képezni: „Határozottan elutasítjuk, hogy az iskolákat a cégek mintájára irányítsák. Bebizonyosodott, hogy ez nem javítja a felsőoktatási képzés minőségét. Ellenkezőleg: a legnagyobb problémák azokkal az intézményekkel vannak, amelyek bizniszmodell szerint működnek.”
(TASR)
