Ahogyan a református alapítású egyetem lépcsőjén sétáltam az Amfiteátrum előadó felé, úgy léptem egyre inkább, fizikailag felfele, lelkileg pedig visszafele, egyfajta időutazásban a 16. századi Nagykárolyig, ahol Károli Gáspár magyarul megszólaló ősfordítását készítette (1590). Majd a 17. századi Nagyváradra röppent emlékező lelkem, ahol a Szenczi Kertész Ábrahám által kimunkált Váradi Biblia (1661) került ki a nyomdából. Most itt, 2022. március 4-én a Partiumi Keresztyén Egyetemen bemutatott kézzel másolt (Covid)-Biblia miatt adtam hálát az élő Igének, hogy éltető beszédét harmadjára is odaadta e drága partiumi föld népének és Váradot ismét bejegyezte a magyar bibliakiadás gazdag történetébe.
A 14 kötetes, 1100 szorgos kéz által a Covid-járvány idején, egy év alatt (2020. szept.-2021. szept.) másolt különleges Bibliának nem csak ünnepélyes bemutatóján vehettem részt, hanem egyben a szolgálatba állítás és bemutató gyülekezeti körútra bocsátás felemelő pillanatainak is részese lehettem. Olyan csendes csodának, ami zajoktól és háborús rettenetektől felvert-felkavart napjaink légkörében a mennyei, krisztusi békesség felüdítő valóságát jelenti. Isten áldott Lelkének és a kőszálként megálló Igének cselekvő jelenlétében.
Az online közvetítéssel a világhálón közreadott ünnepségen, az egyetem teljesen megtöltött Amfiteátrumában házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket és az online érdeklődőket dr. Pálfi József rektor, református lelkipásztor, elmondva: “Tavaly pontosan ugyanitt emlékeztünk meg a Váradi Bibliáról, amelyen eleink 360 évvel ezelőtt dolgoztak, abban az időszakban, amikor két világbirodalom csapott össze, és annak fojtogató mindennapjaiban az emberek csak felfelé tudták fordítani a figyelmüket, egyedül a mindenható Isten felé. Jóleső érzéssel olvastam a közelmúltban – és büszke is vagyok rá, hiszen testvérhúgomról van szó – a nagykárolyi híradást, miután bemutatták a kézzel írt köteteket, amelyek most itt vannak előttünk. Jólesik az embernek ránézni, kézbe venni, hiszen különleges, tettekben is megvalósuló formája ez a lelkész missziójának. Istennek legyen hála, hogy ezt most kézbe vehetjük”. Rámutatott, hogy
a kötetek 1100 másolója közösséget teremtett, „egy látható és egy láthatatlan egyházat”.
Hozzáfűzte: “„Nem a szószéki beszédnek, hanem a konkrét tetteknek és cselekvésnek van ma az ideje”.
Csűry István királyhágó-melléki püspök igei köszöntését követően dr. Békefy Lajos lelkipásztor, közíró vázolta fel a kézírásos Biblia keletkezéstörténetét. Az út gyors és rövid volt. A svájci St. Gallen református gyülekezetétől és lelkészétől, Uwe Habenichttől indult el és lett ösztönző példává több cikk nyomán (2020. július). Nagyváradon két hónap múlva már döntés született: Dénes István Lukács generális direktor és Vinczéné Pálfi Judit egyházfőtanácsos lelkész 2020. szeptember 18-án kiadott körlevelükben bibliamásolásra hívta Királyhágó-mellék és Erdély református népét. Sokan jöttek, akik megértették a pandémiára vonatkozóan:
“Áldásul volt nékem a nagy keserűség” (Ézs 38,17).
1100 lélek és kéz újra betűzte, átelmélkedte az élet értelmét és az üdvösség titkát jelentő szent Igéket. Másolás közben növelték bibliaismeretüket, visszaemlékezhettek családi példát nyújtó református őseikre, akiknek napi eledelük volt a Szentírás. Felidéztem köszöntőmben a svájci lelkész, U. Habenicht üdvözlő szavait: “Lenyűgözött a hír, hogy mennyire nagyot alkottatok. Ez a projekt nálatok és nálunk is megmutatta: mindennapi kenyerünk a Biblia”. Szeretettel és tisztelettel emlékeztem meg számos ottani gyülekezetben végzett vendégszolgálatom nyomán a fontos tanulságról:
Királyhágó-mellék és Erdély református népe a Biblia népévé lett századok során, s azt kívántam, legyen a kézzel másolt Covid Biblia a nép Bibliájává.
A kéziratos Biblia fontos missziói jelentőségéről a generális direktor szólt. Dénes István Lukács kiemelte: “A Szentírás kézzel másolása misszió. Olyan misszió, amely tárgyánál fogva a múltba tekint, ugyanakkor építi a jelent, és miközben végigjárja a gyülekezeteket, megmutatja közösségépítő szerepét”.
Tartalom és forma szép egységét taglalta a 14 kötetet valóban művészi kötésbe öltöztető Kurta József lelkipásztor, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárosa. Úgy fogalmazott, hogy
a munka egésze során „nemcsak a lapokat sikerült összekötni, hanem a történetet is a közösséggel”. A Bibliát a ma egyházával, a másolókat az Igével.
Hevesi István, a Nagyvárad-csillagvárosi gyülekezet főgondnoka és Ardai Erika lelkésznő arról szólt, mit jelentett nekik a Biblia fejezeteinek másolása. A főgondnok úr így fogalmazott: nagy dolog volt a másolás, mert eközben “nemcsak egy szöveget írok egy könyvből, hanem magát az Igét, Isten szavát. Megkerestem hozzá a legszebben író tollat, piszkozaton próbálgattam, hogy néz ki, persze, sehogy sem tetszett. Végül rájöttem, nem is a külalak a lényeg, hanem az, hogy mit írok.
A másolt Biblia tulajdonképpen egy gyülekezet, ahol nem az arcával van jelen mindenki, hanem írásával. Hűen tükrözi ez, hogy bár sokfélék vagyunk, egy úton haladunk, Isten felé, Jézus Krisztus által vezetve.”
Az előadóterem elnökségi asztalán, majd az Amfiteátrum előcsarnokában mindenki megtekinthette, lapozgathatta a 14 csoda-kötetet. Az egyes kötetekhez Kozma Gyula karnagy-kántor készített gyönyörű előlapokat. Mindegyik könyv elején található egy írás, ami röviden összefoglalja, hogy miért másolták le a Bibliát, miért is lett ez Covid-Biblia.
Vinczéné Pálfi Judit, a váradi kézzel másolt Biblia megszületésének szíve-lelke köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak a kötetek bemutatásához és létrejöttéhez. Gyülekezeti bemutató útjukra így indította a Bibliákat:
„Abban bízom, hogy amikor a kézzel másolt Biblia missziós útja elkezdődik gyülekezeteinkben, majd mindannyian megérezzük, mennyire nagy szükségünk van Isten Igéjére”.
A hallottakat a Fuvalom Énekegyüttes gyönyörű, 16-17. századi énekek vokális és instrumentális előadásával élményszerűen mélyítette el emlékezetünkben. Istennek nagy hála, embereknek, s Királyhágó-mellék református népének nagy-nagy köszönet mindenért!
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
