Hont vármegye egykori székhelye, Ipolyság is tiszteleg gróf Esterházy János, Isten szolgája emléke előtt. A napokban lezáruló Esterházy János-emlékévhez szorosan kapcsolódva szervezték meg március 10-én a dokumentumfilm-vetítéssel egybekötött könyvbemutatót.
A meghitt rendezvény nyitányaként az ipolysági származású Rozsnyó József Esterházy Jánosról szóló költeményét tolmácsolta Lőrincz Sarolta Aranka.
Pálinkás Tibor, a Simonyi Lajos Galéria vezetője, a rendezvény házigazdája köszöntőjében kifejtette: az esemény az emlékév kapcsán valósul meg a Simonyi Lajos Galériában látható kiállítás szerves részeként. A március 14-ig látható tárlatról szóló képriportunk ITT tekinthető meg.
A közönség elsőként az Esterházy Alice életét feldolgozó Apám, Esterházy János című dokumentumfilmet tekinthette meg. Majd Molnár Imre történész, Esterházy-kutató és Hrubík Béla költő, az Esterházy Emlékbizottság tagja foglalta össze gondolatait a mártír sorsú felvidéki politikusról.
A most záruló Esterházy János-emlékévvel kapcsolatban Hrubík Béla kifejtette: apró csodákat élhettünk át az ünnepi alkalmak során. Az emlékév során tíz felvidéki településen lepleztünk le emléktáblát, melyet Oláh Szilveszter magyarországi szobrászművész emlékplakettje ékesít.”
Itt említette meg azon Ipoly menti településeket, ahol az elmúlt hónapokban emléktáblát avattak. Ezek között található Inám, Ipolyfödémes, Kóvár, Szécsénykovácsi, Lukanénye.
Mint fogalmazott, Esterházy János és családja egy mártírcsalád, mely minden körülmények között megtartotta a hitét és identitását.
„Esterházy nemcsak a felvidéki magyarság emlékezetében él, hanem jelen van a mindennapi életünkben”
– fogalmazott Hrubík Béla. Üzenetként fogalmazta meg Esterházy János gondolatait, miszerint az igazságot minden körülmények között ki kell mondani.
Esterházy üzenetét és lelki örökségét vázolta fel az ünnepi alkalmon Molnár Imre történész, Esterházy-kutató. Mint jelezte: már közelít az ötvenhez a felvidéki Esterházy-emléktáblák és -emlékhelyek száma. Az eseménynek helyet adó városháza nagytermével kapcsolatban elmondta: Esterházy is megfordult a városháza épületében, ahogy a környező Ipoly menti falvakat is örömmel látogatta.
„Mi, felvidéki magyarok voltunk Esterházy tágabb családja, akikért rendszeresen imádkozott a börtönévei alatt – jegyezte meg a kutató.
Az emlékkönyvvel kapcsolatban Molnár Imre kifejtette: „megpróbálja összeszedni életének legfontosabb mozzanatait. Azokat a mozzanatokat, melyek rászolgálnak arra, hogy a boldoggá avatás elindulását megindokolják és magyarázzák.”
Esterházy boldoggá avatási perével kapcsolatban jelezte: az egyház megpróbál példaképeket állítani a folyamatosan visszatérő nehéz időkbe, akikre felnézhetünk, s az egyik ilyen példakép maga Esterházy János.
Az esemény zárásaként az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontot is bemutató Hazatérés című filmet vetítették le a közönségnek. Az eseményt megelőzően a nagyteremben megtekinthető volt a 12 kiállítási panelből álló Esterházy-tárlat.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
