Az Esterházy János-emlékév kegyelmi ajándékokkal gazdagította életünket

Március kilencedike Zoboralján gróf Esterházy János felvidéki mártírpolitikus tiszteletének jegyében zajlott. Az Isten szolgája Esterházy János-emlékév ünnepélyes záróeseményeinek két település – Nagycétény és Alsóbodok – voltak a helyszínei.

Nagycétény község azon tíz felvidéki település egyike, mely a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásának jóvoltából a felvidéki magyarság jobb sorsáért harcoló gróf tiszteletére emlékművet emelhetett. Az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont a nagycétényi Csemadok Tiszta Forrás Alapszervezete társszervezésével biztosította azon emléktábla létrehozását, melyre az Esterházy János arcképét ábrázoló bronzplakettet helyezték. Az így kialakított emlékmű méltó környezetben, a templom bejáratával szemben lévő emlékparkban lett felállítva.

A középkori eredetű, négyzet alakú templomtér így egy újabb értékes emlékművel, Nagycétény közössége pedig egy, a keresztény hitében és magyarságában törhetetlen hazafi elhivatottságát hirdető alkotással gyarapodott.

Az emlékmű felavatására ünnepélyes keretek között került sor. Presinszky Edina egy eddig nem hallott, illetve nem közismert verset adott elő, melynek szerzője Sajgi Rozsnyó József, a címe pedig A nemzethűség mártírja.

Ladányi Lajos, a Zoboralji Kulturális és Információs Központ igazgatója ünnepi beszédében a példa követésére szólította fel a hallgatóságát: „Esterházy János sem a változó hatalom, és a körülötte legyeskedők elvárásai alapján cselekedett, hanem mindig közösségünk érdekeit tartotta szem előtt, még akkor is, ha ezért veszélybe került az élete.

Esterházy János magára maradt kiszolgáltatottságában, de mi sokan vagyunk, akik követői
lehetünk. Ha tiszteletben akarjuk tartani áldozatvállalását, akkor üzenetét a mának együtt
hatalmas erővel tudjuk megjeleníteni.

Sok esetben elég csak a rendelkezésre álló jogainkkal élni, például nevünk becsületes magyar formában való használatával, gyerekeink magyar tannyelvű iskolába és óvodába járatásával, a környezetünkben lévő feliratok magyar nyelvű feltüntetésével, … már ezzel is tehetünk valamit Esterházy János emlékének megbecsüléséért.”

Az emlékművet Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője és Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke leleplezték le, majd Andruskó Gyula nagycétényi plébános áldotta meg. Farkas Zsolt szőgyéni plébános pedig elmondta Esterházy Jánosért a boldoggá avatási imát.

Az avatást a jelenlévő vendégek és intézmények képviselői az emlékmű koszorúzásával folytatták. A méltóságteljes esemény Andruskó Gyula plébános úr áldásával és nemzeti himnuszunk közös éneklésével zárult.

Az emlékévet záró rendezvénysorozat Alsóbodokon, az Esterházy János Zarándokközpontban folytatódott, melynek szándéka hagyományosan Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatása és Európa nemzeteinek megbékélése volt. A Szent Kereszt felmagasztalása kápolna megtelt Esterházy-tisztelőkkel. A szentmisét főtisztelendő Ďurčo Zoltán esperes, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynöke celebrálta és kristályosan csengő énekhangján Híves Boglárka, a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendéke kísérte egyházi dalok művészi előadásával.

Az Esterházy-emlékévet lezáró sajtónyilatkozatot Molnár Imre ismertette, amiben kiemelte: „Amikor az emlékév szervezését megkezdtük, nem sejthettük, hogy a Teremtő Isten milyen sok kegyelmi ajándékkal gazdagítja János testvérünk által közösségünk életét, s esélyt ad arra, hogy az emlékév révén mindnyájan jobb emberré váljunk.”

Szólt arról is, hogy az emlékév rendezvényei hozzájárultak a felvidéki mártír életművének elmélyültebb megismeréséhez, lelki örökségének kibontakoztatásához. A folytatást szem előtt tartva Molnár Imre elmondta, hogy folytatni szeretnék Isten szolgája Esterházy János emlékének ápolását, kultuszának terjesztését és boldoggá avatási folyamatának erősítését. (A teljes nyilatkozat ITT olvasható.)

A szentmisén részt vett többek között Márvány Miklós, a pozsonyi magyar nagykövetség első beosztottja, Forró Krisztián, a Szövetség párt elnöke, valamint Csenger Tibor, a Nyitra megyei önkormányzat alelnöke.

A szentmisét követően a résztvevők körmenetben vonultak a sziklatemplomnak nevezett altemplomba, ahol Esterházy János hamvai végső nyugalomra helyeztettek, s ahol a tisztelők lerótták kegyeletüket. Esterházy példaértékű életútját Ďurčo Zoltán esperes, majd Paulisz Marián, Alsóbodok polgármestere és az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület elnöke méltatta. A beszédek után sorban minden tisztelő letette a kegyelet koszorúját Esterházy János végső nyughelyéhez, mialatt az Elindultam szép hazámból népdalunk bús dallama szólt Híves Zoltán furulyajátékában.

A koszorúzás után az emlékév eredményeiről számoltak be a szervezők és a csatlakozott civil szervezetek. Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője beszédében rámutatott: „Erős nemzettudat nem lehetséges a történelem ismerete nélkül, ezért a magyar múlt megőrzésére irányuló programok támogatása a Nemzetpolitikai Államtitkárság kiemelt célja. Számunkra követendő Esterházy János példamutatása a nemzeti összetartozás, a nemzettársaink melletti kiállás, a szülőföldhöz való ragaszkodás felelősségében.”

Az Isten szolgája Esterházy János-emlékév zárórendezvényének üzenetét Czimbalmosné Molnár Éva útravalóként a belső lelki megerősödésben és abban fogalmazta meg, hogy tudjunk nagy mártírunk példájából erőt meríteni.

(Jancsó Badacs Károly/Felvidék.ma)