A Lakiteleki Népfőiskola és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával indítja el az Ipoly alsó szakaszára összpontosító értékfeltáró kutatói munkát. Az Ipolyság Kollégium az említett térségben élő emberek lehetőségeit, kulturális és szellemi állapotának felmérését tűzte ki céljául. A kollégium első tájékoztató találkozóját az ipolysági Pongrácz Lajos Közösségi Házban szervezték meg április 10-én.
Mint Jámbor Mónika, a kollégium felvidéki koordinátora a szakmai találkozón kifejtette: az elkövetkező időszakban az Alsó-Ipoly mente több mint harminc községében végeznek a kollégium tagjai kutatásokat.
„A kutatómunka az itt élő közösségek mindennapjait öleli fel”
– szögezte le felvidéki szakmai vezető.
Az április 10-ei értekezleten az érintett települések polgármesterei, valamint képviselői ismerkedhettek meg a kollégium munkájával, a kutatás céljaival, s majdani lebonyolításának részleteivel.
Értékőrzők felkutatása
Mint Halász Gergely, az értékőrző program technikai koordinátora Ipolyságon elmondta: „A Lakiteleki Népfőiskola (újabb nevén Hungarikum Liget) több anyaországi és határon túli felsőoktatási intézménnyel közösen bonyolított le a korábbiakban sikerrel kutató és adatgyűjtő terepmunkát az egész Kárpát-medencében. A nevezett programokon való részvétel – az adott szakmai tartalmon túl – az egyetemi tanulmányaikat folytató fiatalok számára kiemelkedő személyes élményt jelent, amely ismereteik gazdagításán túl a nemzetért érzett felelősségük tekintetében is építő tartalmú.
A program 2015-ben indult, az Alsó-Ipoly mentét feltérképező kutatás már a 26. ilyen jellegű tevékenység.
„Azt próbáljuk meg vizsgálni, hogy az elcsatolt területeken milyen állapotban van az ott élő magyarság. Kárpát-medence-szerte számos ilyen jellegű kutatás ment végbe. A Felvidéken Martost, Csallóközt, a Garam mentét, illetve Nyitra vidékét térképeztük fel”
– nyilatkozta Halász Gergely.
Az értékfeltáró kutatások górcső alá veszik az adott község szellemi és a materiális értékeit. Ezzel kapcsolatban Halász kifejtette: minden olyat vizsgálunk, amely a magyarsághoz kapcsolódik.
Szokások, hagyományok, épített örökségek, természeti környezet, civil, egyházi, oktatási élet, hagyományos mesteremberek bemutatása, mind a célok között szerepel.
Két szakaszban zajlik a kutatás
A kutatás két körből áll. A vizsgálódás első fázisában kérdőíves felmérés zajlik. A központi, harminc kérdésből álló kérdőívet töltik ki az adatközlőkkel. A második körben mélyinterjúk készülnek az egyes értékőrző adatközlőkkel. A kutatás eredményeit egy kötetben foglalják össze. A megszületendő kiadvány a jelen állapotokat tükrözi majd.
A kérdőíves terepmunka május 8-a és 15-e között valósul meg a több mint harminc településen Helemba és Nagycsalomja között. A kutatói terepet a Lévai és a Nagykürtösi járás Ipoly menti magyar falvai képezik.
A kutatásban különféle anyaországbeli és külhoni egyetemek magyar hallgatói és oktatói vesznek részt. Egy kutatócsoport átlagban négy főből áll az oktatóval együtt. A kutatócsoportok helyi vezető, segítő közreműködésével tevékenykednek a terepen.
A május második hetében megvalósuló kutatóhéten várhatóan 11 csoport végzi majd a kutatói munkát. Így átlagosan egy kutatócsoportra három település jut. A kutatás második köre várhatóan kora ősszel valósul meg. A tervek szerint 2022 telén jelenik meg a kutatást összegző kiadvány – hangzott el a tájékoztató találkozón.
Loksa Gábor, a Lakiteleki Népfőiskola tanára az összejövetelen hangsúlyozta, hogy „értékőrző erőforrások feltárását végzik, s minden olyan ember, aki valamit tesz a közösségéért, értékőrzőnek számít.”
A Lakiteleki Népfőiskola az elmúlt években a 25 feltáró kollégium során 3 egyetemről közel ezer hallgatóval dolgozott együtt. Mintegy 19 ezer kérdőívet értékeltek ki.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
