Az Európai Bizottságnak nincs információja arról, hogy bármelyik európai uniós tagország vagy magáncég rubelben fizetne az orosz gázért vagy hajlandó lenne erre – közölte hétfőn Kadri Simson, az energiaügyekért felelős uniós biztos.
Az EU-tagállamok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve Simson elmondta:
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete, miszerint április 1-jétől a külföldi vevőknek rubellel kell fizetniük az orosz gázért, az EU megosztására tett újabb kísérlet, amelyre egységben és szolidaritásban kell az uniónak reagálnia.
Mint mondta, Lengyelországot és Bulgáriát, azt a két tagországot, amelyektől Moszkva megtagadta a gázszállítást, mert nem hajlandóak rubelben fizetni, a tagállamok a gáz átirányításával támogatják.
Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter úgy nyilatkozott: Lengyelország készen áll arra, hogy teljes mértékben függetlenedjen az orosz kőolajtól, és hajlandó támogatni más országokat abban, hogy csökkentsék Oroszországból származó ellátásukat fosszilis tüzelőanyagból. Moskwa elmondta:
Lengyelország azonnali és abszolút szükségszerű szankciókat sürget az orosz olajra és a gázra vonatkozóan.
„Oroszország elzárta előlünk a földgázt, de teljes biztonságban vagyunk. Ambiciózus tervet hajtottunk végre, kiépítettük ehhez a megfelelő infrastruktúrát, a gáztárolókat télire feltöltöttük” – jelentette ki.
Hozzátette: vasárnap amerikai gáz áramlott Litvániából Lengyelországba, ez volt az első szállítás, és a jövőben folytatódni fog.
Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter nyilatkozata szerint
Ausztria is kész elviselni az Oroszország elleni olajembargó következményeit, ha az EU és tagállamai megállapodnak efelől.
Mint mondta, Ausztria intenzív erőfeszítéseket tett, hogy csökkentse függőségét Oroszországtól, például nem dolgoz fel többé orosz nyersolajat.
Robert Habeck német gazdasági és klímaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy Németország kész támogatni az orosz kőolaj bojkottját akkor, ha azt megfelelően előkészítik, és figyelembe veszik azon uniós országok érdekeit, amelyek jelentősebb mértékben függnek az orosz szállításoktól. Elmondta: nem szabad hagyni, hogy az uniós lépések kontrollálhatatlan gazdasági helyzethez vezessenek.
„Németország nagy előrelépést tett a szén és az olaj függetlenítésének terén, és jó úton halad, hogy ugyanezt tegye a gáz esetében is. Más országoknak valamivel több időre van szükségük”
– jelentette ki.
Az energiaügyi miniszterek EU-tanácsának rendkívüli ülésére azért kerül sor hétfőn, mert a Gazprom orosz olajvállalat úgy döntött, hogy teljes mértékben felfüggeszti a gázszállítást az egyes tagállamokkal kötött szerződései alapján. A tanácskozás célja az volt, hogy a szakminiszterek áttekintsék az ellátásbiztonság, a gáztranzit és a gázkészletekkel való gazdálkodás terén lehetséges további intézkedéseket, különös tekintettel az elkövetkező hetekre és hónapokra.
Kadri Simson a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta:
a vállalatok, amelyek engednek a nyomásnak, hogy az eurót rubelre váltsák át a Gazprombanknál vezetett számláikon keresztül, megsértik az uniós szankciókat.
Mint mondta, az EU részletes iránymutatást készít azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok miként cselekedhetnek a kifizetésekkel összefüggésben a szankciós kereteken belül. Azt is kiemelte, hogy a Lengyelországba, illetve Bulgáriába irányuló szállítások leállítása is arra mutat rá, hogy az orosz beszállítás nem megbízható, így minden tagállamnak kidolgozott vészhelyzeti tervvel kell rendelkeznie arra az esetre, ha az ellátás esetlegesen megszakadna.
A biztos elítélte Moszkva egyoldalú döntését a lengyel és bolgár szállítások leállítására vonatkozóan, de megerősítette, hogy a két tagországban nem áll fenn a közvetlen veszélye annak, hogy a fogyasztók és az ipar számára megszakadna a gázellátás.
(MTI)
