Uram, az irgalom lelke nélkül elpusztulunk, add a népek, vezetőik, és a mi szívünkbe is az irgalmat! Uram, irgalmazz, Krisztus kegyelmezz…
„Az irgalom fogékonyság nem csak mások szenvedésére, hanem fogékonyság, érzékenység a bármely társadalomban megvalósuló rendszeres igazságtalan megkülönböztetésre, diszkriminációra, s eltökélt küzdelem ellene.
Az irgalomra berendezkedett közösségben törekszenek az állandó megújulásra, az önkritikus gondolkodásra, az iránymódosításra; az irgalom és a jog összekapcsolásával törekszenek a konfliktuskezelés árnyalt formáinak és gyakorlatának kialakítására. Ehhez szükség van egyéni és közösségi nyitottságra és érzékenységre, a célok és az életformák felülvizsgálatára, az ismételten fellépő igazságtalan megkülönböztetés szóvá tételére.
Csak a Lélek, illetve a Lélek által fogékonnyá, érzékennyé tett emberek, közösségek képesek végrehajtani a szükséges korrekciókat.
Az a nép ugyanis, amelyik az irgalmasság törvényét feladja, az az istenkultuszt, istentiszteletet is megrontja, meg a jogot is. Az irgalom kultúrájának kialakításában igen fontos egyfajta mentális, gondolkodásbeli reformáció, megújulás, azaz: az irgalmatlan önérvényesítésből való megtérés, elfordulás ettől, és odafordulás az irgalmas, a másik embert is tekintetbe vevő önkéntes önkorlátozás felé.
Nevezhetjük ezt posztmodern puritanizmusnak is. Veszélyes lehet, amikor a törvény kijátszása országos méreteket kezd ölteni, cinkos és cinikus egyetértés ütheti fel a fejét, vagy amikor az önigazultság a törvény betűjére kezd hivatkozni, hogy leplezze az eltorzult önzést és gátlástalanságot a mögéje búvó, törvénycitáló ármányos emberi csoport. Isten jóságos törvénye ettől a magatartástól olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.
Így válik a jó törvény a vele visszaélők kezében a szépítgetés és gazságuk, hamisságuk elleplezése eszközévé, a hazug és másokat meghazudtoló önáltatás kiszolgálójává. Így fordul át a törvény a bűn erejévé, az igazságosság látszatának hatalmas hazugsággépezetévé, látszatirgalmassággá, a jól rendezett és szoros Isten-kapcsolat látszatává. Ez a látszat pedig megkötözhet egy egész korszakot, valamint egész kultúrákat is”.
Épül-e köztünk, hazánkban, a Kárpát-medencében az irgalomnak ilyenféle kultúrája, ez az életminőség? S mit tesznek ezért az egyházak, és mit teszünk mi személyesen? Legyen ez is átgondolandó és választ váró kérdésünk a nemzeti egység napján és pünkösd egyházalkotó, új kezdetet jelentő, a Szent Lélek sorsunkat és nemzetünk sorsát felrangosító kitöltetésének szent ünnepén!
Dr. M. Welker professzor világsikert hozó korszakos könyvéből, az Isten Lelke című 12 nyelvre lefordított kötetből, illetve az Igebölcső-Szóbölcső elektronikus, pünkösdre hangoló spirituális füzetből, ami itt érhető el:
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
