Létezik egy bemutatásra érdemes magyar modell, amelyből a világ más nemzeti-konzervatív közösségei is tanulhatnak – emelte ki az Alapjogokért Központ főigazgatója a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary 2022 elnevezésű konferencián mondott nyitóbeszédében. Az eseményen főszónoka Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója úgy vélekedett, hogy a recept Magyarország alkotmányában található: „együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet”.
A magyar jobboldal felismerte, hogy a demokrácia nemcsak liberális lehet, „sőt most éppen a liberálisoktól kell megvédeni a szabadságot” – hangoztatta, hozzátéve: „szabadon szeretnénk büszkék lenni nemzetünkre, mi magunk dönteni határaink védelméről, egy nő és egy férfi szövetségeként tekintünk a házasságra és szabadságot követelünk a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyermeküknek adandó szexuális nevelést”.
A jogi elemző intézet vezetője a konferencia céljáról azt mondta: „meg fogják valósítani a balliberálisok rémálmát, a nemzeti erők nemzetközi összefogását”. Jelezte: a tanácskozás mottójául az Isten, haza, család hármas egységét választották. Úgy fogalmazott: „ezek vagyunk mi, ez az, amiben hiszünk, és ez az, amire büszkék vagyunk”. Ezt egy magát „jóemberkedőnek” beállító, de minden más véleményt elnyomó politikai gyakorlat átfogó támadás alá vette – mondta.
Szánthó Miklós az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: amikor a nyugati világ együttműködésére, az egymás közötti kohézió erősítésére lenne szükség, „a nyílt társadalom hálózatának képviselői” öncélú ideológiai csatározásokkal, mondvacsinált jogállamisági eljárásokkal vannak elfoglalva.
Az intézet vezetője szerint a liberálisok annyira „túltolják a biciklit”, hogy ösztönös ellenreakciót váltanak ki a hazájuk, családjuk miatt elkötelezett emberekből, „akiket Hillary Clinton nyomorultaknak, a magyar baloldal szintén leszerepelt miniszterelnök-jelöltje ostobáknak nevezett”.
Megfogalmazása szerint „valójában mi vagyunk a lázadók, mert a korszellemmel szemben családot alapítunk és hiszünk abban, hogy az ember becsületének alapja a munka”. „A mai nyugati világ egyik legsikeresebb politikai közössége a miénk, amely reményt adhat a nemzeti-konzervatív erőknek tengeren innen és túl” – tette hozzá.
Matt Schlapp, az American Conservative Union (ACU) elnöke a szervezőknek is köszönetet mondva a többi között arról beszélt, inspirálónak tartja, hogy vannak, „akik szabadságra, autonómiára vágynak, úgy hiszik, hogy az országaikat érintő kérdésekben ők maguknak kell dönteni”, és nem Brüsszelben, Genfben, Párizsban vagy Washingtonban.
Szólt arról is, hogy az amerikai baloldali média az antidemokratikus jelzőt süti az őket bírálókra. Matt Schlapp rögzítette azt is, hogy a konzervatív erők „nem vonulnak vissza, (…) Amerika jön, Amerika felébredt”.
Magyarország az a laboratórium, ahol a progresszív dominancia ellenszereit kikísérleteztük – fogalmazott a miniszterelnök a CPAC Hungary konferencián csütörtökön Budapesten.
Orbán Viktor a kormánypártok zsinórban negyedik választási győzelmére utalva kijelentette: „Magyarország megkapta a negyedik dózist”.
Azt mondta: a progresszív dominancia ellenszerére a recept „nyílt felhasználású, szabadon elvihető”, és ezeket beszédében 12 pontban foglalta össze.
Kifejtette: a magyar recept első pontja, hogy „a saját szabályaink szerint kell játszani, győzni csak úgy lehet, ha nem fogadjuk el a mások által kínált megoldásokat és utat”; aki az ellenfelei szabályai szerint játszik, veszíteni fog.
Közölte: a második pont nemzeti konzervativizmus a belpolitikában, mert „a nemzet ügye nem ideológia, de még csak nem is hagyomány kérdése”. A választók oldalán kell maradni, és „azért döntöttünk úgy, hogy megállítjuk a migrációt és felépítjük a falat a déli határon, mert a magyar emberek azt mondták, nem akarnak illegális bevándorlókat”.
A progresszívek a vágyálmaikat akarják rákényszeríteni a társadalomra, de a fontos kérdésekben az emberek nem szeretik a baloldali lázálmokat – mondta.
Harmadik pontként a nemzeti érdeket nevezte meg a külpolitikában. Kijelentette: a nemzet az első, „Hungary first, America first”, érdekalapú külpolitikára van szükség.
Az ukrajnai háborút illetően elmondta: „Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat, elítéljük a támadót, a megtámadottat pedig segítjük”. A magyarok szívesen segítenek, de „a háború árát nem akarják ők fizetni, mert ez nem az ő háborújuk” – magyarázta.
Közölte: a háborúval jönnek a szankciók, elszabadul az infláció, stagnál a gazdaság, és a háború elszegényíti az embereket. „A mi célunk a béke helyreállítása, nem pedig a háború folytatása, mert ez a mi nemzeti érdekünk” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor negyedikként a média jelentőségére hívta fel a figyelmet. „A progresszív baloldal őrültségeit csak akkor tudjuk bemutatni, ha van média, ami segít ebben” – mondta. Hozzátette: a baloldali vélemény csak azért tűnhet többséginek, mert a média segít nekik felerősíteni a hangjukat, a modern nyugati média a baloldali állásponthoz igazodik.
Ötödik pontként említette az ellenfelek szándékának leleplezését. A média megléte szükséges, de nem elégséges feltétele a győzelemnek, tabudöntögetőnek is kell lenni – emelte ki.
Azt mondta: „mi itt, Magyarországon ezt úgy csináljuk, hogy már azelőtt napvilágra hozzuk, mire készül a baloldal, még mielőtt megtennék”, és „először tagadni fogják, de aztán még nagyobb lesz a siker, amikor kiderül, végig nekünk volt igazunk”.
Megjegyezte: itt van például a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda, „ez itt nálunk még új dolog, de mi már most megsemmisítettük, mi ezt az ügyet napvilágra hoztuk, és népszavazást tartottunk róla”, és a gyermekek érzékenyítését a magyarok elsöprő többsége elutasította. Azzal, hogy „korábban fedtük fel, mire készül a baloldal, védekezésre kényszerítettük őket, és végső soron el kellett ismerjék, hogy valóban ez a tervük, hiszen támadták a mi kezdeményezésünket” – fogalmazott.
A miniszterelnök hatodikként a gazdaságot emelte ki. „Amikor hatalomra kerültünk, eldöntöttük, hogy csak olyan gazdaságpolitikát szabad csinálni, ami a választópolgárok többségének hasznos” – jelentette ki.
Megjegyezte: „velünk még az is jól jár, aki nem ránk szavaz”, ami az ellentéte a progresszíveknek, „akikkel még azok is rosszul járnak, akik rájuk szavaztak”.
Kiemelte: az emberek nem gazdasági elméleteket, hanem munkát akarnak, előre akarnak jutni az életben és jobb életet szeretnének a gyermekeiknek, mint amilyen nekik jutott. Ha egy jobboldali kormány mindezt nem tudja szállítani, bukásra van ítélve – mutatott rá.
Hetedik pontként hangsúlyozta: „ne szorulj ki a szélére!” Lehet, hogy „az internetes fórumokon hatalmas népszerűségre teszünk szert, ha hirdetünk összeesküvés-elméleteket”, de „a szavazók nagy részét valójában eltávolítjuk magunktól, kiszorulunk a szélére, és a végén veszítünk” – magyarázta.
Orbán Viktor nyolcadikként a mindennapos olvasást említette, mondván, a bonyolult dolgok megértésére és átadására a könyveknél még nem találtak fel jobb eszközt.
Közölte: a kilencedik pont, hogy „legyen hited”, a hit hiánya veszélyes. „Ha valaki nem hiszi, hogy lesz egyszer végelszámolás, és a tetteiért majd felelnie kell az Úristen előtt, akkor úgy van vele, bármit megtehet, ami hatalmában áll” – mondta.
A kormányfő tizedik pontként a barátok keresését jelölte meg. „Ha a politikában boldogulni akarunk, soha ne azt nézzük, miben nem értünk egyet a másikkal, hanem azt keressük, hogy hol vannak a közös pontok” – mutatott rá.
Kitért rá: a tizenegyedik pont a közösségek építése, ugyanis nincs konzervatív politikai siker működő közösségek nélkül. Minél kevesebb a közösség, és minél magányosabbak az emberek, annál több szavazó megy a liberálisokhoz – mondta.
Utolsó pontként az intézmények építéséről beszélt. Közölte: a sikeres politikához intézményekre és intézetekre van szükség. A politikusok „jönnek-mennek, de az intézmények generációkon át velünk maradnak”, és az intézmények képesek intellektuálisan megújítani a politikát – tette hozzá.
Beszéde végén Orbán Viktor sorsdöntőnek nevezte a 2024-es évet, mert akkor az Egyesült Államokban elnök- és kongresszusi választások lesznek, Európában pedig európai parlamenti választások. Ez a két helyszín ki is jelöli a nyugati civilizációért folytatott harc két frontját – fogalmazott.
Azt mondta, „ma egyik sincs a kezünkben, pedig mind a kettőre szükségünk van”. Két év van felkészülni – jelezte Orbán Viktor, hozzátéve: a magyar lecke az, hogy nincs csodafegyver, „csak meló van”.
(MTI/Felvidék.ma)
