Esztergomban, a Dunakanyar fővárosában, a bazilika árnyékában lévő szabadtéri színpadon megkezdte nyári programsorozatát a színházkedvelő közönség számára a 35 éve működő Esztergomi Várszínház. E nyáron is sokszínű és műfajú színházi, zenei program kerül bemutatásra, hazai és minden évben határon túli magyar színház is vendégeskedik itt. Július 2-án ősbemutatóra került sor az ódon falak szabadtéri színpadán.
Az első előadásra a Soproni Színház és az Esztergomi Várszínház koprodukciójában „Isten komédiása” címmel került sor. A darab Katona Imre műve, s Assisi Szent Ferenc életéről szól.
A címszereplő Papp Attila, Klárát Molnár Anikó, a Jászai Mari-díjas Horányi László pedig Ugulino bíborost alakítja. A zeneszerző a Kossuth-díjas Szarka Gyula. Eperjes Károly Ferenc apját és III. Ince pápát játssza. A rendező Béres László.
A Soproni Petőfi Színház és az Esztergomi Várszínház koprodukciójában készült előadás különlegessége volt, hogy ezúttal a díszlet a várszínház volt. Az épített örökség, az évszázados falak nyújtották a hátteret a történetnek, amely filmszerűen, rövid jelenetekkel mutatta be Szent Ferenc életét, sorsát.
A színészek negyvenet meghaladó karaktert játszottak el bravúros átalakulásokkal. A gyors jelenetek, a pergő dialógusok, a művészek energiadús, erőteljes, magas színvonalú játéka, a hatásos, dinamikus rendezés, a megelevenedő képek, az előadás légköre, üzenete katarzist kiváltó igazi színházi élménnyé varázsolták a produkciót, amelynek jelmezvilágát a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes álmodta meg.
A darabban a felvidéki Boráros Imre Kossuth-díjas művész is játszott, és Szarka Gyula zenéje is kitűnő aláfestése volt a darabnak.
A mű születéséről
Katona Imre nagy formátumú, három felvonásból és 81 jelenetből álló darabja a legrégibb dokumentumok alapján, a kortársak által rögzített életrajzok nyomán jeleníti meg Assisi Szent Ferenc egyedülálló történetét. Az életrajzi elemek mellett bemutatja, mi zajlik a főhős lelkében, képzeletében. A szerző filmszerű képekben meséli el a történetet, a tanúságtétel teljességét tárja elénk.
(Fotó: Esztergomi Várszínház)
A darab szerzője, a soproni teátrum vezető dramaturgja nagyobb megszakításokkal több mint harminc évig dolgozott a művén. Az Olaszországban töltött emigrációjakor kezdett el mélyebben foglalkozni Szent Ferenc életével. A XIII. századi forrásokat is mind elolvasta ehhez.
Ahogy megfogalmazta: Assisi Szent Ferenc népszerű alakját már nyolcszáz esztendeje ott látjuk a kereszténység történetének legnagyobbjai közt.
Itáliában az alábbi néven említik őt a leggyakrabban, mindig maradéktalan szeretettel: Poverello di Dio – Isten szegénye. Vagy másképpen: Francesco, il giullare di Dio, Isten komédiása, mert Ferenc mosolyt varázsolt az arcokra, és könnyet csalt a szemekbe.
Assisi Szent Ferenc minden idők egyik legnépszerűbb szentje. Hatással volt a katolikus egyházra. IX. Gergely pápa 1228. július 16-án szentté avatta, és a következő napon letette az Assisi Szent Ferenc-bazilika alapkövét. Híres költeménye a Naphimnusz, ezért is nyilvánította őt Szent II. János Pál pápa 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjévé. A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet. Olyan szinten változtatta meg a világot, a kereszténységet, Krisztus követését, hogy még Luther Mártonra is hatást gyakorolt a példája, akárcsak Liszt Ferencre. Megszelídítette a farkast, prédikált a madaraknak. Ő volt, aki karácsony ünnepén először állított betlehemi jászlat a kisdednek. Egyénisége, hite mágneses erővel vonzotta az embereket. XVI. Benedek pápa az „életszentség óriásának” nevezte.
(Fotó: Esztergomi Várszínház)
S hogy miért aktuális e mű? Hit nélkül lehet élni, de nem érdemes. Béres László, az Isten komédiása darab rendezője a misztériumjátékról: Megjelennek ebben a műben az egyetemes, örök emberi értékek, mint a szeretet, a jóság, a béke, az elfogadás, a megértés. Ezek a különböző kultúrákban, vallásokban a mai napig megtalálhatók, a közönség számára átélhetők a nézőtéren.
Különleges esztergomi ősbemutató volt a darab, mely egyedülálló élményt, látványt hordozó előadásként jelent meg. A díszletvilágot ugyanis ezúttal a várszínház falai adták adta. Ebben a térben játszódott a történet egy olyan városban, ahol a ferences rend első kolostora, később központja létrejött az 1200-as években, amikor II. Endre király Szent Ferenc követőit letelepítette Esztergomba. A kereszténység egyik legnagyobb alakjának világot megváltoztató története itt kelt életre, a hely szellemének közelségével, majd ősztől ezzel a művel kezdődik a soproni színház új évada.
(Fotó: Esztergomi Várszínház)
Esztergomban úgy játszották az előadást, hogy a várszínház a játéktér, a kőfala a háttér, a színészek pedig körben ültek a színpadon, s így léptek be és ki a szerepeikbe, a történetbe.
Dinamikus, intenzív játék volt. Felállva tapsolta meg a közönség az előadást. Az ősbemutató nagy sikert és emlékezetes ünneplést hozott a teljesen megtelt nézőtéren, igazi katarzist teremtve a nézők számára.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
