Illusztráció: TASR

Az orrunknál fogva vezetnek bennünket, s ember legyen a talpán, aki a sok hazugság és féligazság kigyomlálásával viszonylag hiteles képet tud alkotni magának a politikai történések hátteréről.

A világ mániákusan nyilatkozó politikus „celebei“ – köztük a kis zöld ember – valamiféle kollektív amnéziában reménykedve össze-vissza beszélnek, arra alapozva, hogy az emberek már oda sem figyelnek, illetve az információcunamiban úgysem emlékezhetnek mindenre, ami gyors egymásutánban elhagyja a szájukat, így nem szúrják ki a nyilvánvaló ellentmondásokat sem. Nem is olyan régen például még azzal riogatta a világot, hogy Afrikában és Ázsia egyes országaiban milliókat fenyeget éhínség amiatt, hogy Oroszország blokád alatt tartja a fekete-tengeri ukrán kikötőket.

Most pedig, amikor végre kifuthattak az első ukrán gabonaszállító hajók, kiderült, nem az éhező országokba szállítják az ukrán gabonát, hanem Európába és Törökországba.

Eddig összesen 14 gabonaszállító hajó hagyta el az ukrán partokat, s a New York Times értesülései alapján ezek közül mindössze egy tart az éhínség által leginkább sújtott Szomália, Etiópia és Jemen irányába. Ez csak egy példa a számtalan csúsztatás, hazugság közül, s így nem lehet csodálkozni azon, hogy lassan minden információt kétkedéssel fogadunk. Úgy tűnik azonban, hogy a sűrűn követelőző és amikor a követelései nem találnak meghallgatásra, szaporán fenyegetőző ukrán zongoravirtuózzal kapcsolatban már legfontosabb támogatója és mozgatója, az USA háza táján is egyre többeknek kezd felnyílni a szeme.

Steve Cortes, Donald Trump volt amerikai elnök egykori tanácsadója a Newsweekben megjelent véleménycikkében azt írja, bár az orosz elnök nem más, mint egy közönséges bandita, de a vele szemben álló Zelenszkij is egy „korrupt autokrata” vezető, kettejük csatájának pedig nincsenek az amerikai nemzeti érdekhez fűződő vonatkozásai − szemlézte az írást a Kárpáthír.

Cortes szerint a Fehér Házban rugalmas elszakadásra készülhetnek Ukrajnától, ennek a jele az is, hogy a CBS News tévécsatorna egyre mélyebben tárja fel az Ukrajnába küldött amerikai fegyverek sorsát

(szakértők szerint mindössze a fegyverek harmada jut el oda, ahová szánják). A volt Trump-tanácsadónak az sem tetszik, hogy Zelenszkij nemrégiben interjút adott a kínai kommunista párt szócsövének, a South China Morning Post-nak. A beszélgetés során az ukrán elnök személyes találkozót kért Hszi Csin-ping elnöktől, mivel szeretné elérni, hogy Kína vegye ki a részét országa újjáépítéséből.

Véleménye szerint Zelenszkij ezzel a lépéssel minden jogát elveszítette arra, hogy az emberi jogok védelmezőjének szerepében tetszelegjen. Nos, egyet is lehet érteni vele, főként annak ismeretében, hogy Ukrajnában hogyan bánnak a nemzeti kisebbségekkel és hogyan hallgattatják el az ellenzéket. S ha már emberi jogok, Zelenszkij a minap azt állította: tudta, hogy támadni fognak az oroszok februárban, de elhallgatta, mert nem akarta megijeszteni az ukránokat.

Ha nem lenne ez a dolog halálosan komoly, idézhetnénk párhuzamként az Oscar című film szállóigévé vált mondatát: „Persze hogy tudtam, csak nem sejtettem.”

A helyzet azonban egyáltalán nem tűri a tréfát, bár enyhén szólva hiteltelenül hangzik, hogy a bejelentés okozta pániktól és a külföldre meneküléstől akarva megkímélni a népét, megvárta, míg a fegyverropogás megoldja helyette. Vagy netán azt nem akarta, hogy a veszély bejelentése nyomán mint országa népéért aggódó vezetőtől esetleg elvárják tőle, hogy tárgyalásokkal minden lehetséges próbálja a háború kitörését megakadályozni, holott az instrukciók nem így szóltak?

Csak ismételni tudom, hogy a világ nem fehér és fekete, az emberek nem kizárólag jók és rosszak, ami ugyan kissé egyhangú lenne, viszont jóval könnyebben tudnánk eligazodni. Putyin mellett sajnos a mérges zöld ember sem angyal, nagyon nem az, bár sokan jó, hogy szobrot nem emelnek a tiszteletére. Kár lenne elsietni…

(NZS/Felvidék.ma)