Vörösmarty Mihály sokszor idézett, de nem mindig követett figyelmeztetését választotta mottójául idén a Kulturális örökség napjai eseménysorozat, amelynek célja, hogy épített örökségünk mindenki számára ismertté váljék. Hagyományosan minden szeptember harmadik hétvégéjén nyílnak meg azok az épületek is, amelyek év közben nem látogathatók, vagy csak korlátozott körülmények között.
Idén szeptember 17–18-án Magyarország-szerte több száz középület, múzeum, templom, park nyitja meg kapuit, köztük számos olyan, amely a „civil” közönség számára csak bizonyos kivételes alkalmakkor látogatható.
Idén a Kulturális örökség napjai jelképesen piros betűs ünnep, ugyanis 150 éves az intézményes magyar műemlékvédelem. 1872. április 11-én hívta életre Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter a Műemlékek Országos Bizottságát, amelynek feladatává tette a magyar múlt régészeti és építészeti értékeinek leltárba vételét, osztályozását, és a megőrzésükkel kapcsolatos tennivalók dokumentálását.
A MOB vezetésével a műemlékvédelem legújabb európai irányzatait jól ismerő kassai születésű Henszlmann Imre művészettörténészt, régészt bízta meg. Nem véletlen, hogy az ő nevét viseli napjainkban a budai Vár helyreállítását célzó program is. Halála után Forster Gyula vezette a bizottságot, amelynek munkájában olyan kiválóságok vettek részt, mint a pozsonyi születésű nagyváradi püspök: Rómer Flóris, vagy Steindl Imre, az Országház tervezője, Schulek Frigyes, a Mátyás-templom és a Halászbástya építője, vagy id. Storno Ferenc festőművész, restaurátor, a soproni Storno-gyűjtemény megalapozója.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)
