Erős szavak, bizonyára azért, hogy rárepüljön a címre a tisztelt olvasó, és akkor már jönnek a lájkok, meg a kommentek, pedig nem, nem ezért. Vegyünk egy pár élő példát.
Losonc vonzáskörzetében található kis palóc falvak esetében valós keresztényüldözés folyik már évtizedek óta, ugyanis a magyargyűlölő rozsnyói püspökség, ahová a Losonci járás tartozik, mindent megtesz azért, hogy csak és kizárólag magyarul egyáltalán nem tudó katolikus papokat helyezzenek a parókiákra.
Ezzel célirányosan azt érik el, hogy az aktív hitéletet folytató magyar közösségek megtörnek, széttöredeznek, majd megszűnnek.
Sok esetben az utolsó mohikánok tartják a lelket egymásban és igyekeznek a helyi plébánossal dűlőre jutni, hogy legalább a szentírást gagyogja el valahogy magyar nyelven, aztán a többit már úgy-ahogy kibírják szlovákul, de a szentmisék így szinteket esnek, hiszen a szertartás spiritualitása, a hitben helyet foglaló meghatározó szerepe teljesen elsilányul és megszűnik.
Sorolhatnám a településeket, Jelsőc, Tőrincs, Vilke, Panyidaróc, Bolyk, Mucsíny, Kalonda, Pilís, Rapp, Terbeléd, Kismúlyad és így tovább, ahol már legalább két évtizede csak szlovák papokat ültetnek a hívők nyakára, de bizonyára tudná folytatni a kedves olvasó sok száz felvidéki településsel a sort. Lehetne konkrét pozitív példákat hozni a múltból, hogy, amikor egy agilis, magyarul is jól tudó lelkiatya felkarolta a közösséget, akkor azok is visszatérnek a templomokba, akik már hosszú éveken át nem látogattak szentmisét, nem gyóntak és nem áldoztak, de számtalan ilyen esetben a püspökséggel konfliktusba került az atya, mert nem nézték jó szemmel Rozsnyóról, hogy növekszik a magyar hívek száma és aktivizálódik a magyar közösség. Értik, ugye? A püspök nem örült, hogy gyarapszik a hívők sora, mert azok magyarok!
Nekem nincs jogom ítéletet mondani az ilyen fölött, arra van más, de a véleményemet azért leírom: ez színtiszta keresztényüldözés Szlovákiában, 2022-ben. Azt már nem írom le, hogy szerintem ez kimeríti a fasizmus fogalmát is…
Így hát ott, ahol a pap nem tud szót érteni a hívekkel, a hívek inkább a háttérbe vonulnak (miért jutott most erről eszembe a felvidéki magyar politika, nem is tudom…), ott ahol nem lehet kiönteni a lelkünket magyarul a papunknak, ott már nincs semmilyen hitbéli kapcsolat az érintett felek között.
Legújabban Füleken is ez a helyzet, ráadásul ott a rozsnyói püspök hatáskörén kívül eső ferences rendiek nevezik ki a város számára a magyar szerzetest, de már hosszú évek óta valahogy nem sikerül magyar papot adni a több száz aktív füleki magyar hívet számláló közösségnek. Többen mondják, hogy minden mise maga a kínszenvedés papnak, hívőknek egyaránt.
A hívek ilyenkor elkeseredésükben elkezdik a menekülést, a vándorlást. Sokan ülnek kocsiba vasárnaponként és elmennek olyan templomba, ahol még magyar atya osztja az igét, és teljes mértékben magyar nyelven zajlik a szentmise.
Mi mást tehetne a hívő, ha a választott képviselői, polgármesterek, megyei képviselők, parlamenti képviselők (ja, az nincs, illetve van egy fecske, de az nagyon messze van tőlünk, keleten) nem tesznek érdemi lépéseket ezekben a vigasztalan ügyekben, bár általában azzal érvelnek az ilyen kérdésekre, hogy semmi esély Rozsnyón bármit is elérni magyar ügyben, sőt, olajat öntenének a tűzre, hiszen nem egyszer éltek meg olyan konkrét konfliktusokat, mint amikor a helyi pap nem akarta engedélyezni a Szent Korona másolatának jelenlétét a templomban, és hasonló ínyencségek.
Hát nem tudom, lehet, hogy a Szövetség – Aliancia Vallásügyi Tagozata tehetne lépéseket. Mit? Persze, tudom, hogy nincs ilyen tagozat, hitünk ügyében nem nagyon gyülekeznek a politikusaink egy lobogó alá. Igaz más ügyben, például hátba szúrás, lekönyöklés, kiszorítás, rendkívüli aktivitások tapasztalhatók, csak ezek a választót speciel nem érdeklik, sőt taszítják a párttól, másfelé.
Elkeserítő ez a helyzet, amikor azzal szembesülünk a kis falvakban, hogy érdeklődés hiányában a magyar szentmisék elmaradoznak, megszűnnek és a falvakból Losoncra menekülnek az üldözött magyar, palóc katolikusok, hogy magyarul kérjék a jóistent sorsuk jobbrafordulásáért.
A helyi és a megyei választások után, ebben az ügyben mindenképpen koordináltan lépnie kell a magyar embereket képviselőknek, mert ez bizony az ő kötelességük.
Ebben is lépni kell, meg sok minden másban is, csak legyen hozzá megfelelő emberünk, meg akaratunk, mert ha nem lesz, – ahogyan Tusványoson mondta a Felvidék irányába Orbán Viktor, – akkor a Jóisten sem tud rajtunk segíteni.
Ilyenkor valahol a sarokban, csendben mocorogni kezd egy B-terv…
(Papp Sándor/Felvidék.ma)
