Fotó: MTI

Az Európai Unióban nincsenek első- és másodosztályú tagok – hangoztatta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök első parlamenti beszédében kedden, amellyel bizalmat kért az alsóházban. A szavazás este várható.

Meloni kijelentette: az általa vezetett jobboldali kormány az első helyre a nemzeti érdekek védelmét teszi, és hallatni akarja a hangját az EU intézményeiben.

“Aki kérdéseket tesz fel Európáról, nem ellenség vagy eretnek, hanem pragmatikus, aki nem fél kimondani, hogy valami jobban is működhet”

– mondta.

Hozzátette, “nem akarjuk fékezni vagy szabotálni az európai integrációt, ellenkezőleg, a válsághelyzetekkel szemben a hatékonyabb válaszadás irányába kívánjuk terelni”. Úgy vélte, az Európai Unió nem lehet olyan elitklub, amelynek tagjai – labdarúgóhasonlattal élve – a Serie A vagy a Serie B osztályba tartoznak, és nem is részvénytársaság, amelynek az Európai Bizottság ül az igazgatótanácsi székében, és egyedüli feladata a pénzügyek rendben tartása.

A szeptemberi választásokon legtöbb szavazatot kapó Olasz Testvérek (FdI) elnöke kormánya szombati eskütétele után a képviselőházban kért bizalmat. Egyórás beszédében hangoztatta, hogy

az utóbbi évek “rendellenes” kormányzása után most “a népakaratot kifejező politikai kormány” kezdi meg munkáját.

Azt mondta, a jobbközép szövetség betartja választási ígéreteit, még ha egyes javaslatok “nem is fognak tetszeni”. Az FdI szorgalmazta reformok között az államfő közvetlen megválasztását említette, valamint az ország élelmiszer-szuverenitását, ami nem azt jelenti, hogy az ananász eltűnik az asztalainkról, hanem, hogy “távoli országoktól való függőség nélkül tudunk enni adni gyerekeinknek”.

Kormánya külföldi megítélésére utalva hangoztatta, hogy

aki a római kormányt ellenőrzés alatt akarja tartani, az nem tartja tiszteletben az olasz népet, mert senki sem adhat leckét neki. Hangoztatta, hogy Olaszország a nyugati világhoz, a keresztény-zsidó gyökerekkel bíró Európához tartozik. Megjegyezte: az ország azon Szent Benedek örökösének tartja magát, aki Európa védőszentje.

Hangsúlyozta, hogy a második világháború óta legnehezebb gazdasági időszakban, “egy vihar közepén” veszi át a kormányzást. Említette, hogy az olasz infláció éves szinten túllépte a tizenegy százalékot, és 2023-ban recesszió várható. A tervezett pénzügyi-gazdasági intézkedések között az FdI választási programpontjait említette: a nemzeti erőforrások kiaknázását, adókedvezményt a családoknak és a vállalkozásoknak, nyugdíjreformot, az Öt Csillag Mozgalom volt kormánypárt által bevezetett állampolgári jövedelem eltörlését, mivel a “szegénységet nem lehet segélyekkel felszámolni” és az államadósság csökkentését, amik mind részletesen szerepelnek majd a költségvetési csomagban. Az ország északi és déli része közötti szakadék felszámolását szorgalmazta, a maffiaellenes harc erősítését, börtönreformot.

Az ukrajnai háborúról úgy vélte: téved, aki azt hiszi, hogy az ukrajnaiak szabadságát ki lehet váltani saját nyugalmunkkal.

Ami a migrációs politikát illeti, kifejtette: senki sem vitatja a háború és üldöztetés elől menekülők jogait, de ne az emberkereskedők válasszák, ki léphet be Olaszországba. “Olaszországba nem lehet törvénytelenül belépni, véget kell vetni az illegális utaknak, megtörve ezzel a Földközi-tengeri emberkereskedelmet” – jelentette ki.

Megoldásként a hazájukat, kultúrájukat elhagyni kényszerülő fiatalok kivándorlása okainak felszámolását szorgalmazta. Felidézte az egykori partizán, vállalkozó és politikus Enrico Mattei nevével fémjelzett programot, amely szerint Afrikában kell segíteni az afrikaiaknak. Uniós szinten európai regisztrációs központok felállítását sürgette azokban az országokban, ahonnét a migránsok elindulnak.

Giorgia Meloni elítélte az 1938-as olaszországi faji törvényeket, hangsúlyozva, hogy sohasem állt közel az antidemokratikus rezsimekhez, “közöttük a fasizmushoz sem”. Magát angolul “underdognak” nevezte, aki “az esélytelenebb helyzetből indult, de minden előrejelzést megcáfolt”, és ugyanezt kívánja tenni miniszterelnökként is. Hangoztatta, hogy olyan kulturális közegből származik, amelyet sokan perifériának tekintenek, sem családi, sem baráti háttere nem segítette pályafutásában.

Köszönetet mondott azoknak a nőknek, akik elősegítették, hogy a miniszterelnökök között első nőként áttörje az üvegplafont, többek között a zsidó származású tudósnak, Rita Levi Montalcininak, a képviselőház első elnökének, a kommunista Nilde Jottinak, az írónő Oriana Fallacinak és az olasz űrhajós Samantha Cristoforettinak a nevét említette. Ismét idézte II. János Pál pápát, akit példaképének tart.

A frakciók szándéknyilatkozata után a képviselőházi bizalmi szavazás este hét órakor kezdődik, szerdán pedig a felsőházban folytatódik.

(MTI)