Félidős választásokat tartottak tegnap az Amerikai Egyesült Államokban, melyek egyes vélemények szerint egyben népszavazást jelentenek a Biden-adminisztrációról, amely elhibázta a gazdaságpolitikát, támogatta a woke-mozgalmat és megnyitotta az Egyesült Államok déli határait. A választásokról szóló hírfolyamunk folyamatosan frissül.
***
„A normalitás, a család eszméje és a józan ész lépett egyet előre”
Az Egyesült Államokban „a normalitás, a család eszméje és a józan ész lépett egyet előre” – értékelte az ottani félidős választások eredményét Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője szerdán Budapesten.
A kereszténydemokrata politikus az Alapjogokért Központ konferenciáján arról beszélt, hogy a magyar kormánypártok érdeklődve figyelték az amerikai választásokat, ugyanis az elmúlt két évben az ottani, demokrata többségű képviselőház, a szenátus és a szintén demokrata irányítású Fehér Ház részéről az ideológiai indíttatású politika és az európai politikába való beavatkozás „felerősödni látszott”.
Ezért a mostani amerikai választást Európa-szerte nagyobb figyelem övezte, mint egyébként – fűzte hozzá.
Nacsa Lőrinc kiemelte, hogy a magyar kormánypártok sokkal több mindenben értenek egyet amerikai testvérpártjukkal, a republikánusokkal, mint a jelenlegi demokrata vezetéssel.
„Olyan politikát kívánunk az Egyesült Államokban is (…), amely a magyar nemzeti érdeknek megfelelő” – hangoztatta, majd hozzátette: örülnek annak, hogy a kongresszusban republikánus többség körvonalazódik.
Értékelése szerint „a normalitás, a család eszméje, a józan ész lépett egyet előre” és győzött az amerikai választásokon.
„Legyőzték a kioktatókat, a mindig mások dolgaiba beleavatkozni és beleszólni kívánó politikát” – mondta, és úgy fogalmazott: „ez a győzelem az önnön területi, gazdasági és kulturális integritását a határokkal megvédeni kívánó nemzet győzelme, amely a kultúrát, a tulajdont és az emberi méltóságot elismeri”.
A KDNP-s képviselő azt reméli, hogy a kongresszusi többséggel a közösen vallott értékek képviselete, a közösségek tisztelete, a munka megbecsülése és a keresztény értékek védelme olyan közös platform lesz, amelynek alapján Magyarország meg tudja erősíteni szövetségét az Egyesült Államokkal. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az Európán kívüli legfontosabb szövetségese Magyarországnak.
Nacsa Lőrinc fontosnak nevezte azt is, hogy az európai–amerikai és magyar–amerikai együttműködés ne csak gazdasági és védelmi alapon legyen kiváló, hanem „a politikai kapcsolataink ismét erősödjenek”. Hiszen – folytatta – a 2020-at megelőző négy évben a magyar–amerikai kapcsolatok a csúcson voltak.
A kormánypárti politikus a gyermekvédelmi népszavazásra utalva arról beszélt, hogy több amerikai állam, köztük Florida a magyar példához hasonlóan a szülők jogai mellett állt ki.
„Fontosnak tartjuk, hogy nemzetközi védelem is illesse meg a szülők jogát”, azt, hogy miként nevelik a saját gyermeküket – zárta szavait Nacsa Lőrinc.
Szánthó Miklós, a jogi elemző intézet vezérigazgatója közölte: a kedd esti eredmények egy földcsuszamlásszerű republikánus győzelem felé mutattak, ami szerdára annyiban finomodott, hogy a legfrissebb számok szerint a képviselőházban biztos többségük lesz a republikánusoknak, a szenátus pedig „billeg”. Utóbbi helyen 51, akár 52 helyre is számíthatnak a republikánusok, de jelenleg ez még teljesen bizonytalan, és Georgia államban második fordulót tartanak a szenátorválasztásban – tette hozzá.
Felidézte, az Alapjogokért Központ régóta dolgozik azon, hogy megvalósítsa a „liberálisok rémálmát, a nemzeti erők nemzetközi összefogását”, ezért intézetük igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani a tengerentúli konzervatívokkal is. Úgy fogalmazott, „sokkal több az, ami összeköt, mint ami szétválaszt”.
„Összeköt minket az amerikai jobboldallal az Isten, haza, család hármas egysége” – mondta, majd a választást a józan ész erői és „a progresszív illuzionisták” harcaként írta le.
Szánthó Miklós a választás legfőbb csomóponti témái között említette, hogy a Biden-adminisztráció „teljes mértékben félrekezelte a gazdasági válságot”, teljes mellszélességgel támogatja a genderideológiát, a nemzetközi kapcsolatok terén kifejezetten „héjaszerű külpolitikát” valósít meg, és déli határain kitárta a kapukat a migránsok előtt.
Az eredményekre utalva közölte: kijelenthető, hogy az amerikai választópolgárok „adnak egy pofont” a Biden-adminisztrációnak, ami magyar szempontból is fontos fejlemény.
Az ukrajnai háború kapcsán fontosnak nevezte, hogy olyan erőknek legyen beleszólásuk az amerikai politikába, amelyek a békéért, a diplomáciai megoldásokért szállnak síkra.
***
Több hírcsatorna is a republikánusok előnyét jelzi
Több amerikai hírcsatorna is a republikánus párti jelöltek előnyét jelzi az amerikai félidős képviselőházi választásokon, viszont a szenátusi helyekért folyó versenyben a demokratáknak sikerült elhódítaniuk egy mandátumot a jobboldaltól a közép-európai idő szerint szerda déli adatok szerint.
A 100 tagú felsőházban 35 szenátori szék sorsa dől el a félidős voksoláson. Eddig 50-50 volt a republikánusok és a demokraták aránya, és a felsőházban elnöklő Kamala Harris alelnök szavazata döntött.
A CNN és a Fox News amerikai hírtelevízió is a jelen állás szerint 48-48 szenátori helyet tart biztosítottnak a két pártnak a felsőházban, ahol az egyszerű többséghez 51 mandátum kell.
A demokraták az eddigi eredmények szerint elhódítottak egy kulcsfontosságú szenátori helyet a republikánusoktól. Ez Pennsylvaniában történt, ahol a demokrata párti John Fetterman legyőzte a republikánus Mehmet Ozt.
A CNN szerint a 435 képviselőházi helyből eddig 198-at nyertek meg jobboldali jelöltek, míg a demokrata párti indulók 178 képviselője jutott be eddig az alsóházba. A 435 fős ház minden képviselőjét most választják meg, a többséghez 218 mandátumra van szükség. A CNN szerint a republikánusok 9 olyan helyen tudtak győzni, ahol eddig demokrata párti képviselő volt, a demokraták 3 republikánus képviselő helyét vehetik át a jelenlegi állás szerint.
A Fox News 199 republikánus párti győzelemmel számol jelenleg, míg a demokraták 172 képviselőt juttathatnak a házba, miközben 64 versengés eredménye még kérdéses.
A Five Thirty Eight elemzőportál becslései szerint 207 republikánus és 188 demokrata képviselő jutott be közép-európai idő szerint szerda délig az alsóházba.
***
New York államban a demokrata Kathy Hochul nyert
New York államban a tavaly hivatalba lépett demokrata kormányzó, Kathy Hochul nyert; a politikus Manhattanben, támogatói előtt győztesnek nyilvánította magát, miután a szavazatok többségét összesítették.
New York lakossága elutasította, hogy visszaforduljunk a fejlődésből – jelentette ki Kathy Hochul kedden éjszaka. Szavait támogatóinak címezve kijelentette, hogy hangosan és világosan hallatták hangjukat.
Rámutatott arra, hogy a győzelemmel ő New York állam első megválasztott női kormányzója.
Kathy Hochul tavaly augusztusig az állam helyettes kormányzója volt. Elődje, a szexuális zaklatással vádolt Andrew Cuomo lemondása után vette át a kormányzói tisztséget.
A politikus beszédében azt ígérte, hogy első teljes négyéves kormányzói ciklusában elsősorban a lakáshiány kezelésén és a közbiztonság javításán fog dolgozni.
Republikánus kihívója, Lee Zeldin programjának egyik fő eleme a New Yorkban államban és mindenekelőtt New York városában drámai mértékben romló közbiztonság volt.
A leadott voksok mintegy 90 százalékának összesítése után Kathy Hochul a szavazatok majdnem 53 százalékával rendelkezett, míg Lee Zeldin mintegy 47 százalékkal.
***
Florida nem fog behódolni a „woke tömegnek”
A szabadság győzelmeként és a woke ideológia vereségeként értékelte győzelmét az amerikai választásokon Ron DeSantis, Florida nagy fölénnyel újraválasztott republikánus kormányzója.
A konzervatív politikus kedd éjszakai győzelmi beszédében támogatói előtt kijelentette, hogy átírta Florida politikai térképét, amivel arra utalt, hogy az állam hagyományosan demokrata többségű megyéiben – mint Miami-Dade és Palm Beach – is fölényesen győzni tudott.
Ahogy fogalmazott, szembenézett a feladatokkal, nem hátrált meg, a meggyőződései vezérelték és vette a bátorságot ahhoz, hogy vezesse az államot. Négy évi kormányzása után az emberek ítéletet mondtak és a szabadság itt marad
– jelentette ki Ron DeSantis. Hozzátette, hogy harcolni fognak a „woke” ellen a törvényhozásban, az iskolákban, a vállalatokban, és soha nem hódolnak be a „woke-csőcseléknek”.
Florida államban a szavazatok 59 százalékával győzött DeSantis demokrata párti kihívójával, Charlie Cristtel szemben, aki 39 százalékot ért el. Négy évvel ezelőtt Ron DeSantis alig 1 százalékpontos fölénnyel lett első alkalommal kormányzó.
***
Guam szigetén 29 év óta először győzött a jobboldal
Republikánus győzelem született az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó, a Csendes-óceán nyugati részén fekvő Guam szigetén a keddi félidős választáson – közölte a Pacific Daily News.
Az Egyesült Államok szövetségi államai közé nem sorolt területnek 1993 óta folyamatosan demokrata kongresszusi küldötte volt.
James Moylan, a republikánus jelölt, a sziget törvényhozásának szenátora a 32 502 leadott szavazatból 17 075-öt szerzett meg, és lett ezzel Guam második jobboldali delegáltja Washingtonban.
Guam szigetének polgárai szavazati joggal nem rendelkező küldöttet választhatnak 1972 óta a washingtoni kongresszus alsóházába, a képviselőházba.
***
Fennakadások a szavazásban három állam egy-egy megyéjében
Arizona állam egy megyéjében a szavazógép hibája, Pennsylvania egy megyéjében a kifogyott szavazópapír, Illinois állam egy megyéjében pedig valószínűsített kibertámadás hátráltatta a szavazás menetét a félidős kongresszusi és helyi választásokon kedden.
Illinois állam Champaign megyéjének közigazgatási hivatala a közösségi médiában azt közölte, hogy szavazógépeik internetes kapcsolatával akadt gondjuk, aminek az oka „kibertámadás”.
A hivatal kedden a déli órákban érzékelte a kapcsolódási és szerverproblémákat, amit a hálózat és szerverek elleni online támadásra vezetnek vissza – áll a közleményben, ami szerint internetes rendszerük az elmúlt hónapban már szembesült túlterheléses (DDoS) támadással.
Arizona államban Maricopa megye választást felügyelő testülete a szavazógépek hibájáról számolt be, ami akadályozta a szavazás menetét.
A testület vezetője, Bill Gates elmondta, hogy a berendezések mintegy 20 százaléka nem érzékelte a leadott szavazatot.
Ugyanakkor hozzátette: mindenkinek a szavazatát megszámolják, van tartalékmegoldás, az érintett választók egy szavazóurnában is elhelyezhetik szavazólapjukat. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a megye bármely másik választóhelyét is felkereshetik azok, akiknek problémájuk akadt a szavazógéppel.
Pennsylvania állam Luzern megyéjében egy bíró elrendelte a szavazás meghosszabbítását, miután a választás menetét a szavazógépből kifogyott papír akadályozta.
Lesa S. Gelb közölte, hogy miután a választópolgárok egy része nem élhetett a szavazati jogával, a megyében két órával meghosszabbítja a szavazóhelyiségek nyitvatartását.
***
Mélyül a szakadék a táborok között
Több szempontból is mélyül a szakadék a demokrata és a republikánus politikai tábor között az Egyesült Államokban – jelentette ki Steve Hayward, az UC Berkeley professzora kedden Budapesten, egy angol nyelvű konferencián.
2022. november 8-án tartották az országban a félidős választásokat. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a hagyományokat folytatva az amerikai választások eredményeit is szakértők bevonásával elemezte. A konferencia társszervezője az Alapjogokért Központ volt.
Steve Hayward azt mondta, hogy az amerikai egyetemeken nagyon baloldali a szellemiség.
Kiemelte: már nem igaz, hogy a Republikánus Párt a gazdagoké.
Eltolódás figyelhető meg iskolázottság szerint is: sok, egyetemet végzett nő már a republikánusokat támogatja – hangsúlyozta.
A professzor azt mondta, hogy fontos lázadni a woke-mozgalom ellen.
Közölte, hogy a képviselőház 435 tagját kétévente újraválasztják, ezért itt nagy lehet a fordulat. A szenátorok, akik 100-an vannak, hat esztendőre kapnak mandátumot. Kétévente a harmadukat választják meg, így itt csupán kisebb cserélődés következhet be – ismertette Steve Hayward.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója úgy vélekedett, hogy az elnöki ciklus felénél a szavazók értékelik majd a demokraták és az államfő, Joe Biden munkáját. Az eredmény tükrözni fogja az amerikai emberek véleményét a vezető politikusaikról.
Megjegyezte, akárhogyan is alakulnak a félidős választások, eseménydús amerikai politika várható, amely az egész világra hatással lesz.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója azt hangoztatta, hogy sokkal több dolog köti össze az Atlanti-óceán két oldalán élőket, mint amennyi elválasztja őket. Isten, haza, család értékeit Európában és Amerikában egyaránt számos ember osztja – jegyezte meg.
Úgy vélekedett, hogy az amerikai félidős választások tulajdonképpen egy népszavazást jelentenek a Biden-adminisztrációról, amely meglátása szerint elhibázta a gazdaságpolitikát, támogatta a woke-mozgalmat és megnyitotta az Egyesült Államok déli határait.
Magyarországnak az a fontos, hogy igaz és megbízható partnere legyen az Egyesült Államok – mondta Szánthó Miklós, aki republikánus többséget kívánt lehetőleg a kongresszus mindkét házában.
Az eseményen panelbeszélgetésen Gladden Pappin, az MCC vendégoktatója arról beszélt, hogy jelenleg nagyon rossz a közbiztonság sok amerikai városban. Ezt tetézi az infláció mértéke, valamint a rengeteg dezinformáció – fűzte hozzá.
Steve Hayward arra utalt, hogy a rendőrséget a demokraták gyengítették meg, ezért romlott a közbiztonság.
Simon Hankinson, a The Heritage Foundation tudományos főmunkatársa azt mondta, hogy sok amerikai szorul segítségre, az infláció káros hatását mindenki érzi, miközben többszörösen elítélt bűnözők járnak szabadon az utcán.
A panelbeszélgetés résztvevői nem értettek egyet egyértelműen abban, hogy a félidős választások eredménye megváltoztathatja-e Washington külpolitikáját. Simon Hankinson szerint ha több lenne a republikánus kongresszusi képviselő, akkor erősebbé válna a kapcsolat Magyarországgal. Steve Hayward ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a félidős választások kevésbé befolyásolják a külpolitikát. Gladden Pappin azt kívánta, bár ismernék jobban az amerikaiak az európai helyzetet.
(MTI)
