A dunaszerdahelyi származású flow-art művész, Kovács Barnabás külső impulzusra alkot. Az intuíciójára hagyatkozik, bár megengedő a szóhasználatban: akár az ihletnek vagy a múzsának is köszönhető az a folyamat, amelynek során gondolati asszociációk nélkül születnek meg alkotásai. Az Űr adás címet viselő, semmihez sem hasonlítható interaktív kiállításának megnyitóját egyedülálló hang- és fényhatás kísérte, melynek során a racionalitástól teljesen elrugaszkodott szellemi világba vezette azt a látogatót, aki „vette az Űr adást”.
Különleges világba csöppent pénteken este az, aki ellátogatott Kovács Barnabás kiállításmegnyitójára Észak-Komáromba. A DJ-pult mögött Vinnie Lonely teremtette meg az Űr adás című kiállítás alaphangulatát. A Limes Galéria otthonául szolgáló barokk templom belső tereit megtöltő mintegy harminc fém-és fahulladékból készült szobor, illetve nagyméretű festmény kifejezetten erre a kiállításra készült, alig egy hónap alatt.
A hangjáték mellett füsteregetéssel sikerült olyan hangulatot teremteni, ahol teljes természetességgel húzta bárki a fejére a kartonból készített sisakot és próbálta ki a hulladékokból készült űrsiklókat.
„Az űrlény maga az ember, egy energiautazó, aki a kozmoszi energiát képes átalakítani, ezt nevezzük mentális evolúciónak” – magyarázta lapunknak Kovács Barnabás az alkotás folyamatáról, s a kiállítás anyagának születéséről is készségesen mesélt. „Mindenki ráhangolódik egy energiasávra és attól függően, ki hogyan fogja ezt az adást, úgy jeleníti meg azt intuitív módon. A művészek, a feltalálók mind olyan művet jelenítenek meg, ami eddig a napig nem volt jelen fizikai formájában a Föld nevű bolygón – mindezt az intuíció által”.
Mint mondta, az energiának rétegei, különböző mélységei vannak. „A mentális evolúciónak köszönhető, hogy a kerék feltalálása óta eljutottunk a mágneses vonatokig. A Spartacus – kihívás nevű installációm azt szimbolizálja, hogy más perspektíva felé is el lehet mozdítani az emberi tudatot, mégpedig a szellemiség világa felé” – fogalmazott.
Értelmezése szerint Leonardo da Vinci már 535 évvel ezelőtt meg volt győződve róla, hogy az emberiség tud repülni – a hulladékokból készült kis űrszekerek is ezt szimbolizálják a kiállításán, de hozzáteszi, Leonardo még nem volt olyan tudatszinten, hogy „le tudja hozni azokat az energiákat, amelyekből megszületett a repülő, majd az utóbbi 150 évben brutális fejlődésen ment keresztül”.
Intuitív módon, gondolati asszociációk nélkül, nyitott meditációval készülnek a festményei is – ezt nevezte el flow-artnak, azaz az áramlat művészetének, amely magába foglalja a háttérfilozófiát, a spiritualitást is.
Kovács Barnabás minden kiállításán együtt jelenik meg az installáció, a festészet és a happening szentháromsága. A happening pedig maga a zene, amely rendkívül szorosan kapcsolódik a kiállításhoz, hiszen a zene által megidézett űrhangulat viszi el a nézőt, tereli el az emberi gondolkodást, a fókuszt a racionalitásról, hogy az agy kikapcsolásával a szellemi státusz világa érvényesüljön. „Nincs gondolati asszociáció, nincsenek címkék, nincsenek színek, csak a kontextus van teljes egészében. A nemtudás tudása – ha valaki erre a szintre elér, akkor képes lehívni azokat az információkat, melyek által megjeleníthetővé válik az űrinformáció” – húzta alá Kovács Barnabás.
A kiállítás kurátora, Farkas Veronika művészettörténész, a rendhagyó kiállítás rendhagyó megnyitóján rendhagyó módon a volt Katonatemplom karzatáról ismertette az installációkat és az autodidakta képzőművész, a flow-art irányzat megalapítójának filozófiáját.
A kiállítás 2023. január 10-ig látogatható a komáromi Limes Galériában.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
