Új trendek az oktatásban címmel szerveztek szakmai fórumot Rimaszombatban, a Csillagházban az oktatási intézmények vezetői és a fejlesztő-, gyártó- és kereskedő vállalatok részére.
A konferenciát a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft rimaszombati regionális képviselete és a SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja szervezte.
Hanyus Erik, a CED rimaszombati regionális képviselője elmondta, a rendezvény célja volt, hogy a régió magyar nyelvű tanintézményeinek vezetői, pedagógusai és az ágazatban érdekelt magyarországi gyártó, fejlesztő és kereskedő vállalatok részére szakmai fórumot hívjanak életre.
Ismertette a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. szolgáltatásait.
Elmondta, a CED fő tevékenysége ugyan a gazdaságfejlesztés, de úgy gondolták: „az oktatás helyzetét és körülményeinek a javítását is a zászlójukra kell tűzni. „Annál is fogva, hogy az anyaország nem kevés támogatást nyújtott az iskolák fejlesztésére az elmúlt időszakban. A további fejlesztések jó reménység szerint folytatódnak, ezért bemutatkozási lehetőséget biztosítottunk olyan cégeknek, amelyek a jövőbeni beruházásokkor jó segítséget tudnak nyújtani” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Hanyus Erik.
A találkozón, melyen a Rimaszombati járás mellett a Losonci-, a Nagyrőcei- és a Rozsnyói járásból is jelen voltak érdeklődők, bemutatkozott a Játszótér 2006 Kft., a Kiss-Iskolabútor Kft., a Mozaik Kiadó Kft. és a Fontanus Központ Oktatási és Szolgáltató Kft.
Hanyus Erik hangsúlyozta, a meghívott cégek olyan gyártó cégek, amelyek már a projektek tervezésénél tudnak tanácsot adni.
Gyakorlati tanácsot is tudnak adni, hogy hogyan készülnek a pályázatok, milyen formában kell azokat elindítani. Hangsúlyozták, a fejlődéshez akarat és motiváció kell, mert mindenki fejleszthető.
Ádám Zita, a SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központjának vezetője a tanácskozás elején vázolta a szervezetük munkásságát. Elmondta ugyanakkor, hogy szólni kell a régió problémáiról. Mint idézte, a munkanélküliség augusztusban a Rimaszombati járásban 20,4%-os, a Rozsnyói járásban is 19,75 % az állástalanok aránya, míg a Zsolnai járásban ez 5%.
A gömöri régió elszegényedése, a munkaképes lakosság szakképzetlensége a jellemző erre a vidékre. A kisiskolák zömében a cigányszármazásúak 75-100%-ot tesznek ki. Gyakori, hogy az alapvető szükségletek sincsenek kielégítve, s mint ahogyan fogalmazott „az éhes gyermek nem az önmegvalósítással foglalkozik”. Ennek a problémának a megoldásában az iskolák tanácstalanok.
Jelezte, hogy ugyan az SZMPSZ szakmailag jól működik, de probléma van a szlovákiai magyar iskolák hálózatával. Szlovákiában a magyar nyelven oktató intézmény összesen 359 óvoda, 234 alapiskola, míg 1970-ben még 490 magyar alapiskolánk volt. Emellett most 20 gimnázium, 36 szakközépiskola működik a Felvidéken.
Összesen 91 kisiskolát tartanak számon. Gömörben a kisiskolák száma viszont az országos szám 50%-át teszi ki. Csak a Rimaszombati járásban 27 kisiskola található. A társadalom peremére kerülnek ezek az intézmények.
Ádám Zita leszögezte, a gömöri és nógrádi régiónak is szüksége van a művelődési javakhoz való egyenlő hozzáféréshez.
„A fejlesztésről nem mondhatunk le, mert az élet élni akar. Hiányzik az összefogó társadalmi erő, a támogatás, ami rásegíthetne az innovációkra. Az iskoláknak tanuló szervezetekké kell válni, kreatív alkotó pedagógiai tevékenységgel. Az iskolai ökoszisztéma nincs jó állapotban, hiányoznak a támogatások. Hisszük ugyanakkor, komoly elhatározással megváltoztatható a művelődés errodálódása” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Ádám Zita.
A fórum alkalmat adott az iskola és az iskolát körülvevő környezet találkozására, illetve a közoktatás problémáinak, megoldásai lehetőségének széles körű megbeszélésére, az új irányok keresésére. A délután folyamán a résztvevők megismerkedtek a klaszterrel, mint egyik megoldási lehetőséggel. Ennek megismerése új dimenziót és látásmódot nyitott a kisiskolák fejlődéséhez.
A klaszter előadója Tamás Erzsébet, a Rozsnyói Városi Hivatal Oktatási Osztályának vezetője volt, aki szakmai hitelességgel, szakértelemmel bontotta ki a témát.
Tamás Erzsébet szólt az oktatási klaszterek kialakításáról a régiókban, a járás magyar iskoláinak minőségi fejlesztéséről, a kisiskolák fejlődésének lehetőségeiről, a klaszterről, mint munkaformáról és olyan rendszerről, amely a közös célok teljesülése érdekében működik. Bemutatta az előnyöket és egymás kölcsönös segítésének a lehetőségét, valamint a mentorhálózat kiépítését.
Az eseményen résztvevőknek lehetőségük volt a szakmai előadókkal személyesen konzultálni, ill. egymással B2B-tárgyalásokat folytatni.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
