Fotók: Bathó Sylvia

Nálunk mindig történik valami. Így volt ez november utolsó keddjén is, amikor az iskolában ismét projektnapot tartottunk. Ezúttal a Boldogság óra havi témáját dolgoztuk fel a lelkes gyerekekkel együtt. A Boldogság program a tanév tíz hónapjában változatos módon mindig más és más témát ölel fel. A novemberi téma a Társas kapcsolatok voltak, ahol három variációt kínált a program: Állati jó csapat vagyunk, Kicsi esőcsepp, Barátság. A tanító nénik választása a Kicsi esőcsepp történetére esett. A mese történetét verses-dalos-rajzos kézműves foglalkozáson dolgozták fel a gyerekekkel.

A nap kezdetén Katika tanító néni röviden ismertette a programot, majd ráhangolódásként dalos-verses-mozgásos percek következtek. Mariska nénivel kérték, hogy süssön fel a Nap, majd esőt varázsoltak és mindenki eljárta az esőtáncot.

A Kis esőcsepp meséjét néma csendben hallgatta mindenki. A mesehallgatás után megnéztek egy rajzfilmet: Kvapka a horúci piesok – Esőcsepp és a forró homok, melynek története nagyon hasonlított a már meghallgatott meséhez. Az animációs rajzfilm itt tekinthető meg.

Ezután megvitatták a gyerekek a látottakat és hallottakat és beszélgettek a víz körforgásáról a természetben. Az ismeretterjesztő bevezetés után kezdődhetett a munka. Az első feladat egy előrenyomtatott szivárvány-felhő-Napocska kifestése volt, amit később a poszternél még felhasználtak a gyerkőcök.

Kettes csoportokat alakítottak ki, minden páros kapott egy majdnem padnyi nagyságú kartont, amelyen számos technika segítségével alkották meg a meghallgatott mese történetét. Kéz- és papírhenger lenyomatokból megszülettek a pálmafák törzsei és leveleik, valamint a forró meleget árasztó nap. Vattapamacsokból duci felhők lettek, kupakokból pár termés a fákon. Kerek formára vágott szivacs lenyomattal készítették el a kéken ragyogó tavat az oázisban. Amíg a festékes részek száradtak, el lehetett készíteni a mese többi elemét. Ezek kifestők voltak: tevék, több féle esőcsepp, szivárványok. A kiszínezett alkotásokat kinyírták és felragasztották a kartonra. Megszületett minden páros saját oázisa. Hasonlóak, mégis teljesen mások voltak.

Az alkotások elkészülte után takarítás, szellőztetés volt a program, mert a rendetlen környezetben nem lehet énekelni és táncolni. A nap lezárásaként közösen elénekelték a Boldogságóra novemberi dalát, táncoltak is egyet a dalra. A közös fotó elkészülte után minden páros a saját osztályába vitte az elkészült posztert, ami legalább egy hónapig a falon fog ékeskedni.

(Bathó Sylvia, ógyallai Speciális Alapiskola)