Az üzletek vasárnapi zárvatartásával megközelítőleg 10 százalékkal csökken az elárusítók fizetése és néhányuk az állását is elveszítheti. A vásárlók viszont át tudnák ütemezni a bevásárlásaikat más napokra és a kereskedők többsége spórolhatna az üzemelési költségeken. A törvénymódosítási javaslat gazdasági hatásairól a márciusi ülésén várhatóan ismét tárgyal a parlament, írták blogbejegyzésükben a Szlovák Nemzeti Bank elemzői, Viera Mráziková és Peter Tóth.
A kiskereskedelemben dolgozó eladók, akik ezen a napon is a pult mögött állnak, a vasárnap is dolgozó alkalmazottak mindössze 13 százalékát alkotják. „További jelentős érintett csoportot képeznek az ipari, egészségügyi, közlekedési és más alkalmazottak.
A vasárnap is dolgozók legtöbbje (70 százaléka) szállodai és vendéglátóipari alkalmazott” – hívták fel a figyelmet.
A vasárnapi bérpótlék nélkül, mely a törvényből adódóan minimum óránként 3,58 euró, az üzleti alkalmazottak fizetése közel 10 százalékkal csökkenne. „Az elemzések szerint a vasárnapi munkáért járó pénz a kiskereskedelmi üzemegységekben dolgozók keresetének 10–19 százaléka. A kieső jövedelem egy részét az alkalmazottak szombati vagy egyéb nem rendes munkaidőben végzett munkával pótolhatnák” – mutattak rá az elemzők.
Kevésbé szerencsések lennének azok, akik emiatt elvesztenék az állásukat, hiszen egy régebbi, 2020-ban végzett felmérés szerint a vasárnapi zárvatartással 1700 ilyen munkahely szűnhetne meg, bár a jelenlegi helyzetben feltételezhetően gyorsan találnának más munkát.
Az elemzők szerint a vásárlók többsége az üzletek vasárnapi zárvatartását vásárlási lehetőségei korlátozásaként fogná fel.
Az államünnepek alatti zárvatartás azonban 2017-től bizonyította, hogy ezt részben az ünnepek előtti és utáni fokozott vásárlói aktivitással oldják meg. A statisztikai adatok szerint a szlovákiai lakosság vasárnap lényegesen kevesebbet vásárol, a vasárnapi bevételek körülbelül a felét képezik a legintenzívebb forgalmú napokénak, konkrétan a pénteki és szombati forgalomnak.
„Hosszabb távon ezért feltételezhető, hogy a fogyasztás mértéke nem csökkenne az intézkedés következtében, az emberek átütemeznék vasárnapi vásárlásaikat más napokra. Rövidebb távon azonban várható lenne a nagyobb zsúfoltság az üzletekben pénteken, szombaton és hétfőn“ – feltételezik.
Rámutattak arra is, hogy az üzletek többsége számára a vasárnapi zárvatartás költségmegtakarítást jelentene, elsősorban a béreken és az energián spórolnának. Másrészt viszont a fix költségek – mint például a bérleti díj – elkerülhetetlenek. „Ezért a nagyobb és nyereségesebb üzletek számára előnyösebb volna, a kisebbek és a szaküzletek kevesebbet nyernének, illetve akár vesztenének rajta – állítják az elemzők.
Ezt támasztják alá azon európai országok tapasztalatai is, ahol korlátozott a vasárnapi nyitvatartás. Ezért gyakoriak a kivételek a nyitvatartási idő, a szezon és a régió, az idegenforgalom mértéke, valamint az üzletek típusa és nagysága alapján.
(NZS/Felvidék.ma/teraz.sk)
