Tegnap tette közzé az Oktatásügyi Minisztérium azt az előrejelzést, amely 2030-ig prognosztizálja a tanárok és a diákok várható létszámát. Az Oktatáspolitikai Intézet a Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetével együttműködve készítette el a jelentést, melyből kiderül, Szlovákiában a következő években éves szinten több mint kétezer pedagógus hiányzik majd. A jelenségről és az okokról Andruskó Imrét, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatóját, a Szövetség Nyitra megyei képviselőjét kérdeztük.
Ahogy a tanulmány készítői a bevezetőben megjegyzik, az Oktatásügyi Minisztérium hosszú ideje nem rendelkezik olyan alapvető mutatókkal, mint a tanulók és a tanárok számának oktatási kategóriák szerinti, megyei bontásban való alakulása. A nemrég bevezetésre került ötéves kortól való kötelező óvodai oktatással kapcsolatban (a törvényt szeretnék kiterjeszteni a három- és négyéves korosztályra) olyan előrejelző eszköz kidolgozására volt szükség, amely viszonylag pontosan előre tudná jelezni a tanulói létszámok alakulását, így az ehhez kapcsolódó szükséges óvodai kapacitást. Ugyanakkor a pedagógusok fizetésével vagy az óvodapedagógusok bérének növekedésével kapcsolatos kérdések is felmerültek, illetve a hiányzó óvodapedagógusok, pedagógusok számának becslésére is szükség volt.
Egy mikroszimulációs modell segítségével tehát elkészült 2030-ig a tanulók és tanárok számának előrejelzése megyei bontásban. Az előrejelzés szerint 2023-tól az óvodások számának enyhe csökkenésére számítanak – kivéve a kelet-szlovákiai régiót, ahol az előrejelzési időszak során végig lassú növekedést prognosztizálnak. A jelenlegi helyzethez képest az általános iskolák tanulóinak száma 2024-ig jelentősen nőni fog, majd ezt követően lassulni.
A középiskolákban tanulók száma az előrejelzés szerint 2027-ig növekedni fog, míg az egyetemi hallgatók száma a következő években csökken, majd 2030-ra visszatér a 2021-es szintre – derül ki a kutatásból.
Rögzítik, hogy a tanárhiány tartós problémája 2025-ig fennmarad, majd tovább súlyosbodik. A 2020/2021-es tanulmányi év során mintegy 2500 betöltetlen tanári állást hirdettek meg. A növekvő tanulói létszám és a nyugdíjba vonuló tanárok növekvő száma miatt a következő években mintegy 1600 tanár hiányzik majd az oktatásból, 2026-tól pedig az erős évfolyamok nyugdíjba vonulása miatt akár évi 2100 tanár hiányára is lehet számítani.
A tanulmány végkövetkeztetése, hogy minél előbb vonzóbbá kell tenni a tanári hivatást, és ki kell egyenlíteni a kereslet és kínálat közötti eltérést az iskolai munkaerőpiacon, ezért vonzóbbá kell tenni a szakmát, vélik.
Felmerül azonban a kérdés, hogy a 2023 januárjában eszközölt béremelések és ugyanezen év szeptemberére tervezett béremelések elegendőek lesznek-e a probléma nagyságrendjét tekintve, írják.
„Idén 41 ezer diák érettségizik országosan, de ebből csak 1600-an magyar nyelven, ami 3,9 százalék, miközben az alapiskolákba beíratottak aránya eléri majdnem a 7 százalékot” – ezt már Andruskó Imre gimnáziumi igazgató mondta el megkeresésünkre. Arra a kérdésünkre, hogy mi az oka annak, hogy a magyarul érettségizők aránya nem éri el az itt élő magyarok arányát, sőt, gyakorlatilag az itt élő magyaroknak csak a fele érettségizik le, Andruskó úgy fogalmazott, a magyar tannyelvű alapiskolák diákjainak 40 százaléka roma származású – ezek a gyerekek pedig menet közben „eltűnnek a rendszerből”, azaz nem tanulnak tovább középiskolában, illetve sok esetben a kilencedikig sem jutnak el.
A jelentésből kitűnik, hogy a szlovák népességszerkezet tekintetében a különböző korosztályok országosan egyenlőtlenül oszlanak meg, ez pedig értelemszerűen befolyásolja az egyes oktatási kategóriákba tartozó tanulók és hallgatók számát. „A korfa alapján jól megfigyelhető, hogy míg a 80-as években 90 ezer gyermek született, ez egy időben lecsökkent egészen 50 ezerre egy-két korosztály tekintetében, most pedig kicsit növekedett 60 ezerre, de ez még mindig csak a kétharmada a kilencvenezernek. Ez azt is előrevetíti, hogy Szlovákia lakossága 30-40 éven belül egymillióval csökkenhet, ha ez így marad” – jegyezte meg Andruskó Imre.
Felhívta a figyelmet arra is, míg 10 évvel ezelőtt 140 ezer egyetemista volt, az ő számuk az előrejelzések szerint lecsökken 100 ezer alá. „Tehát azok a demográfiai folyamatok, amelyek 20 évvel ezelőtt kezdődtek, végigfutnak a közoktatási rendszeren, és most lesznek érezhetők a felsőoktatásban” – jegyezte meg, hozzátéve, ez azért gond, mert az egyetemek száma nem csökkent, ellenkezőleg, nőtt Szlovákiában. Az óvodák tekintetében, mivel bevezették a kötelező óvodalátogatást ötéves kortól, és úgy tűnik, hogy már 3-4 éves kortól is kötelezővé teszik, ezért várható, hogy kevés lesz a jelenleg rendelkezésre álló óvoda és persze az óvodapedagógusok. „Tehát az infrastruktúrára és a bérekre is több pénzt kell biztosítani” – szögezte le.
Az országos viszonyokhoz képest annyival jobb helyzetben vannak a déli régió óvodái, iskolái, hogy az óvodapedagógusokból és az alsó tagozatos tanárokból nincs akkora hiány, mint a szlovák tannyelvű iskolák pedagógusaiból, köszönhetően a nyitrai és a komáromi egyetemeknek – emelte ki Andruskó Imre.
A tanárbérek kapcsán elmondta, alacsonyak, bruttó az ezer eurót sem érik el, a béreket ráadásul differenciálni kell, hiszen Nyugat-Szlovákiában magasabbak a megélhetési költségek. „Pénz nélkül semmiféle rendszer, vagy reform nem működik” – húzta alá. Az úgynevezett McKinsey-vizsgálatra hivatkozva mutatta be a jól működő iskolarendszerek négy paraméterét.
„A jól működő közoktatási rendszerekre jellemző, hogy a kezdő pedagógusok bére eléri az országos átlagbérek 90-95 százalékát. Tavaly ez Szlovákiában bruttó 1300 euró volt – ez azt jelenti, hogy a kezdő kollégáknak bruttó 1200-1250 eurót kéne keresniük. A másik paraméter, hogy a 20-30 éve pályán lévő tanárok fizetése 30 százalékkal meghaladja az országos átlagbért” – jegyezte meg. A bérek mellett a másik fontos paraméter a jól működő továbbképzési rendszer. A negyedik pedig, hogy a legjobb tanulókból lesznek a tanárok” – mondta.
Andruskó véleménye szerint ezen jellemzők közül egyik sem teljesül Szlovákiában. Szerinte a szakoktatók esetében még rosszabb a helyzet, hiszen mérnöki végzettséggel az autógyárakban 50-60 százalékkal is többet lehet keresni, mint pedagógusként. Ráadásul a pedagógustársadalom egyre öregszik.
Újabb probléma, hogy 2021-ben a tanárképzőkön magiszteri fokozatot végzett pedagógusok csupán 39 százaléka választotta a tanári pályát – ez is a minisztérium számára készített jelentésből derül ki.
„Szlovákiában 2009-ben bevezették a pedagóguséletpálya-modellt, bár többször módosították. Lényege, hogy négy karrierszint van: kezdő pedagógus, pedagógus, pedagógus első atesztációval, pedagógus második atesztációval. 12 százalékos bérkülönbség van a szintek között, ezzel is motiválva a pedagógusokat” – magyarázta, aláhúzva, ennek ellenére alulfinanszírozott a szakma.
A közvéleményben ismert ellenérvek, miszerint a pedagógusoknak az iskolai szünetek szabadok, illetve már kora délután végeznek, ami kompenzálja, hogy kevesebbet keresnek, szerinte nem állják meg a helyüket. Általánosságban elmondta, a tanárok rengeteget dolgoznak, nagy a nyomás rajtuk, mert kevés a gyerek, a finanszírozás pedig a diákok létszámától függ. A tanárok túlnyomó többsége képezi magát, készül az órákra, projekteket készít, szakköröket tart késő délutánig, ráadásul – például sítúra esetében – 7-8 napot is távol van és a nap 24 órájában felügyeli a diákokat.
Arra a kérdésünkre, hogy a tegnap nyilvánosságra került prognózis fényében a minisztérium érdemben tud-e óvintézkedéseket tenni, esetleg megreformálni az oktatásügyet, már szkeptikus volt.
Véleménye szerint a szakértői gárda hiába jelzi előre, mekkora nagy a baj, ha a pozícióban lévő miniszterek nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket.
„A politikus általában négy évben gondolkodnak, és nehezen hoznak olyan döntéseket, amelyek befolyásolják a megválaszthatóságukat” – fogalmazott. Mikor rámutattunk arra, hogy az 1989 óta eltelt 34 évben 25 oktatásügyi minisztert „fogyasztottunk el”, Andruskó megjegyezte, egy cégben is legalább 5-10 év telik el, mire fel tudja azt „futtatni”, az oktatásügyben pedig évtizedekről kell beszélni. Ehhez képest csupán két miniszter töltötte ki a rendes idejét a poszton (mindkettőt az SNS párt adta), átlagosan másfél évet töltöttek az oktatásügy élén a miniszterek. „Képzeljük el azt a céget, ahol harminc év alatt 25 cégvezető cserélődik ki” – mondta, hozzátéve, az biztos, hogy a tanulmányban megjelent adatok valósak, és érdemben kell foglalkozni a problémával.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
