Március 21-e Nagycétény községben egy nemes szándékú ünnepélyes rendezvény jegyében telt. A község szülötte Kiss-Maly László érdemes esperes, esztergom-szentgyörgymezői plébános elhatározta, hogy 101 darab ezüsthársfa csemetét ajándékoz Zoboralja falvainak, falvanként 4 darabot. A zoboraljai községek polgármesterei, küldöttei, a nagycétényi iskola volt tanárai és a további vendégek gyülekeztek a nagycétényi kultúrház nagytermében.
Miután mindenki elfoglalta helyét az ünnepi asztal mellett, a nagycétényi Zeman István egyetemi tanár, egyházjogász üdvözölte a 14 zoboraljai településről érkező polgármestereket, küldötteket, vendégeket. Köszöntőjében kifejtette: „Elsősorban hálát jöttünk adni. Hálát egy papi hivatásért.”
Az eseménnyel kapcsolatban elmondta: „Néhány nappal ezelőtt, amikor László atya felhívott és felvázolta ennek az ünnepségnek a mementóját, azt mondta, szeretne papi működésén túl még valami mást, kézzelfoghatót is hagyni maga után. És akkor jött az ötlet, hogy
a régi magyar hagyomány szerint fákat adományoz, méghozzá nem is akármilyeneket, hanem ezüsthársfákat, mindazon településeknek, ahová eddig szólította papi hivatása, küldetése.“
Kiác Roman, Nagycétény község polgármestere, miután üdvözölte a vendégeket, megköszönte Kiss-Maly László atyának, hogy egy ilyen szép és megható emléket hozott Nagycétény községbe.
Az atya pohárköszöntőjében köszöntötte a vendégeket, méltatta a polgármesterek munkáját. A pohárköszöntő után pezsgővel megszentelte a facsemetéket, majd megáldotta az egybegyűlteket.
Ladányi Lajos, a Zoboralji Kulturális és Információs Központ igazgatója beszédében rámutatott: „Erzsébet királyné 1898-as tragikus halála után Darányi Ignác földművelésügyi miniszter arra kérte az ország lakosait, hogy ültessenek fákat, létesítsenek parkokat, ligeteket a „nemzet őrangyala” emlékére. Így is történt, minden faluban és városban, egész Magyarország területén. A Felvidék és Erdély különösen jeleskedett az emlékfák ültetésében, de azt talán még kevesebben tudják, hogy Nagycétényben 100 hársfát ültettek az emlékére.“
Az elhangzó beszédek utána a nagycétényi Manócska Óvoda neveltjei Mécs László Fényt hagyni magunk után! című versével kedveskedtek az egybegyűlteknek.
Kiss-Maly László atya a nemes elgondolás kapcsán eképpen osztotta meg az egybegyűltekkel gondolatait: „Mindenki megkérdezi, miért is jöttünk össze. A főkonferáns fel is vezette a szálat. Valóban, Nagycétényből három pap származik és három kedvesnővér. És mindez köszönhető a jó tanító néniknek, akik jó alapokat adtak az általános iskolában, óvodában és utána tudtunk szárnyalni. És ez valóban köszönet nekik, pedagógusoknak, tanítóknak, nevelőknek, szüleinknek és az egész községnek, mert kiimádkoztak minket, hiszen amikor 2000-ben szenteltek, 65 év után lettem újmisés pap itt, a Zoboralján, Nagycétényben. S valahogy így 23 évvel ezelőtt kerültem én a kedves falujukba. Sokan, a régi magyar papok már nem élnek. Másokat már elhelyezett a püspök atya máshová, hiszen mi apostolok vagyunk, ahogy a versben is elhangzott. Itt Zoboralján, újmisésként bejártam a falvakat. S közben teltek az évek, két év múlva ünnepelhetem a pappá szentelésem 25. évfordulóját. Már csak két esztendő. És úgy mondják a régiek, hogy két év kell e csemetefának is, amíg gondozni, törődni kell vele és utána már magától nő.“
Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere köszöntőjében
méltatta Kiss-Maly László atya lelkészi hivatásának példás, a közösségi életre gyümölcsözően ható gyakorlását Esztergom-Szentgyörgymezőn és a hozzá tartozó plébániákon.
Megköszönte a munkásságát és örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy az atya által oly büszkén emlegetett Nagycéténybe is eljuthatott.
Az esemény befejező részében a Manócska Óvoda neveltjei a Kertész leszek című dallal örvendeztették meg a vendégeket. Kiss-Maly László atya a kedves program után mindenkinek megköszönte a részvételt. Köszöntötte és megajándékozta a jelen lévő tanárnőket, majd a szervezőket, segítőket is, akik nélkül nem valósulhatott volna meg ez a kivételes esemény.
Az ünnepi ebéd után a zoboraljai települések polgármesterei, küldöttei átvették a 4-4 facsemetét, s a rendezvény záróaktusaként ünnepélyesen elültettek egy facsemetét a nagycétényi iskola előtti téren.
(Jancsó Badacs Károly/Felvidék.ma)
