A napokban jelent meg a Napkút Kiadó gondozásában Fazekas István Jókai-díjas drámaíró Gyógyítók című oratórium-drámája, melynek ünnepélyes budapesti könyvbemutatójára a K11 Művészeti és Kulturális Központban került sor. Az ismert író legújabb művének alapötletét Béres József, a legendás feltaláló életéből, sorsának drámai helyzeteiből merítette, melyben az emberi élet legalapvetőbb, egyben legdrámaibb kérdéseit feszegeti: az élet és halál végtelen körforgásának értelmét.

Fazekas Istvánnak nem ez az első műve, mely Béres József sorsával foglalkozik. A szerzőnek már gyerekkorában többször volt alkalma találkozni Béres Józseffel, aki édesapjának közeli barátja volt. A mély gyerekkori benyomások olyan életre szóló hatással voltak rá, hogy felnőtté válása során is figyelőn követte Béres József életét, küzdelmeit, szinte magától érthetően vált Béres József sorsának lelki részesévé. Ennek egy jelentős megmutatkozása volt a 2015-ben írt színműve, A megvádolt.

A darab kifejezetten Béres József meghurcoltatását vizsgálta, a feltalálónak a szocialista hatalommal szembeni küzdelmét, és egyidejűleg két színház is színpadra állította. A kecskeméti Katona József Színházban Árkosi Árpád rendezésében láthatták a nézők, ahol a rendezés Béres belső, lelkiismereti konfliktusát tette hangsúlyossá, a budapesti Újszínházban Kerényi Imre vitte színre a művet, aki a történelmi hátteret festette erősebbre és Béres hajlíthatatlanságát emelte ki.

 A most megjelent Gyógyítók című művét Fazekas István a Béres Csepp 50 éves évfordulója tiszteletére írta. Az oratórium-dráma gondolatát az új utakon járó, meg nem alkuvó, az élet mellett elkötelezett tudós hősies élet-halál küzdelme érlelte meg benne.

A darab mélyen megszólító, gondolatébresztő, felemelő dolgokat üzen. Az élet legkomolyabb kérdéseit feszegeti, az élet és a halál körforgását, folytonos és végtelen küzdelmüket, miközben, mi, emberek, földi világunkban járjuk a magunk nehéz megpróbáltatásokkal teli, mégis csodálatos utunkat.

A mű drámai szituációját a hétköznapi élet, s az élet mögött meghúzódó metafizikai dimenzió együttes láttatása teremti meg. A darab különlegessége, hogy Fazekas nemcsak a halált, hanem az életet is megszemélyesíti.

A két nagy ellenfél kibékíthetetlen érdekeket és értékeket ütköztet meg egymással, s ennek a tükrében lesznek láthatóvá a földi cselekvések, melyekre folyamatosan kihatnak a metafizikai történések is.

Az Élet és a Halál fogadást kötnek, hogy az előttük éppen szerelembe esett fiatalokat el lehet-e választani egymástól, avagy sem. Az Élet úgy érzi, ez halálos szerelem, tehát a Halál sem tudja a fiatalokat elválasztani egymástól. Ám a Halál halálos betegséggel sújtja a lányt, s a fiú szerelme elillan, hűtlenné lesz a beteg lányhoz. „Nekem egy életerős nőre van szükségem!” – mondja ki kegyetlenül. Lehet-e ennél fájdalmasabb a lány számára? S vajon mi lesz a további sorsa? A Halál már-már diadalittasan ünnepli magát, s úgy tűnik, rombolása a lány halálával teljessé válhat, ám egy dolog mégis elbuktatja. Egy kutató, aki a rákos betegekért vállalja a küzdelmet, akinek a tehetségét nem töri meg a korrupt és korrumpálni akaró hatalom sem, aki vállalja az üldöztetést a betegekért.

A Gyógyítók című oratórium-dráma a Béres Csepp megszületésének évfordulóján került bemutatásra a MOM Központban megrendezett jubileumi ünnepségen.

A színdarabot az SZFE másodéves zenés színészosztálya adta elő hatalmas sikerrel. A zeneszerző: Koudela Olivér, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákja, a rendező pedig Molnár Kristóf másodéves rendező szakos hallgató.

A könyvbemutató során Fazekas István azt is hangsúlyozta, hogy Béres József a mai fiatalok számára igazi példakép lehet, hiszen a kitartás, a meg nem alkuvás, a hűség, a felebarát szeretete olyan értékek, melyek a huszonegyedik század elejére erősen megkoptak, márpedig éppen ezen értékek elvesztése okozza az európai kultúra jelenlegi hanyatlását. A Gyógyítók arra tanít és abban erősít meg bennünket, hogy az élet-halál megállíthatatlan körforgásában az embernek van dolga és van felelőssége is azért, hogy az életünknek értelme legyen.

A szerző a könyvbemutató végén szót ejtett arról, hogy jelenleg egy regényen dolgozik, melyben a hatvanas-hetvenes évek puha diktatúrájának lélekromboló hatásait kívánja bemutatni. Regényének egyik főhősét Ratkó Józsefről, a költőről, a másikat pedig Béres Józsefről mintázza.

Az ünnepélyes könyvbemutatón a szerzővel, Béres Klára elnök asszonnyal és Molnár Kristóf másodéves rendező szakos egyetemi hallgatóval dr. Stifner Gábor, a Kossuth Rádió és a Karc FM egykori kulturális szerkesztője beszélgetett.

(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)