A 31 esztendős Magyar Atlanti Tanács (MAT) május 23-án tartotta rendes éves közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémián. Előtte megtisztelt bennünket dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter úr, aki nagy érdeklődéssel kísért kitűnő előadást tartott „A jövő Európája” címmel.
Előadása bevezetőjében emlékeztetett rá, hogy 1945 óta nem volt Európában olyan háború, amit a második világháború egyik résztvevője vívott volna. Mostanra azonban kiderült, hogy az emberiség mégsem képes tanulni a történelemből, hiszen, ha valaki tanulhatott volna a történelemből, az a Szovjetunió utódállama, Oroszország lehetne.
Európa sebezhetetlenségi mítosza az 1990-es években szűnt meg a délszláv háborúkkal és most vált semmissé – hangsúlyozta. Szerinte alapvető fontosságú, hogy „a háború fegyverszünettel megálljon, hogy a méltányos és igazságos békére irányuló tárgyalások mielőbb megindulhassanak”.
Mert ha a háború eszkalálódik, a jövő Európája veszélybe kerül – tette hozzá.
Előadásában Európa, valamint az európai politika átalakulásáról is beszélt. A tárcavezető szerint most olyan fiatalok válnak családanyákká és családapákká, akik a demokratikus átmenetek idején születtek, ám nemcsak egy demokráciába és egy egységes Európába nőttek bele, hanem az online forradalomba is, ezért máshogy látják a világot.
A MAT vezetőségének zöme (Fotó: MTI)
A feltörekvő nemzedékek sokkal radikálisabb Európát fognak teremteni a jövőben – állapította meg. Mint elmondta, napjainkban Európa-szerte sorra törnek előre a radikálisabb pártok, a korábban középre tartó pártok vagy radikalizálódnak, vagy gyengülnek. Szerinte ez a tendencia okozza a politikai viták kiéledését is.
– Ma Európában a legnyugatibb főváros, ahol kereszténydemokrata kormány van, az Stockholm vagy Bécs, amelyektől nyugatra nem található kereszténydemokrata koalíció – hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint bár a kereszténység és a keresztény kultúra jelentősen meghatározza az európai kultúrát, a kereszténydemokrácia identitásválsággal küzd, amelyre csak a radikalizmus képes választ adni. Navracsics Tibor szerint Európa jövőbeni sikerét az szabja meg, hogy a kontinenst kulturális közösséggé tudjuk-e alakítani.
– Európának az alappillérekre kell támaszkodnia, legfőképpen a kereszténységre mint kultúrára – mondta.
Az előadás során az Európai Unió bővítéséről is szó esett. – Ha valaki az Európai Unió részévé tud válni, az a béke részévé is tud válni, ezért kulcsfontosságú a nyugat-balkáni bővítés – hangsúlyozta, hozzátéve, Brüsszel kötelessége, hogy bővítse a blokkot, mivel az integrációval a leginstabilabb régiókat is stabilizálni lehet.
Kérdésre válaszolva Navracsics Tibor kitért az amerikai–kínai szembenállásra is. Álláspontja szerint az Egyesült Államok úgy gondolkodik a távol-keleti nagyhatalomról, mint a hidegháború időszakában a Szovjetunióról. – Nem vagyok biztos benne, hogy Kína a ma Szovjetuniója. A Szovjetunió kifejezetten katonai hatalom volt, a katonaságra támaszkodott. Kínánál nem látok ennyire agresszív törekvéseket – fogalmazott.
A idei közgyűlés már az új főtitkár, dr. Gyarmati István közreműködésével került megrendezésre. A beszámolók és az alapszabály egyhangú elfogadása után új alelnököket választott a MAT tagsága dr. Benkő Tibor volt honvédelmi miniszter, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, dr. Babos Tibor nyugalmazott ezredes, miniszteri biztos és dr. Ugrósdy Márton miniszterelnökségi helyettes államtitkár személyében. A kilenc főre bővült elnökség további tagjai: Csóti György elnök, Erdős André, Felkai Anna, Szent-Iványi István és Debrenti Félix alelnökök.
A MAT elnökével az esemény kapcsán készített egyik interjú az alábbi linken tekinthető meg.
(Csóti György/Felvidék.ma/Magyar Nemzet)
