Zarándokutak áradata tölti el a világháló oldalait. A rövidebb utakra mennek gyerekekkel, a távoli utakra nem ritkán egyedül is elindulnak emberek. Míg valamikor a hit ereje vitte elődeinket távolabbi utakra is, sokkal nehezebb körülmények között, ma már inkább valaminek a keresése, s természetesen a hívő embereknél a hálaadás, imaszándék, reménysugár, s van, hogy a kíváncsiság viszi az embereket szakrális útjaikra.
Szinte minden járásban van egy kegyhely – sőt több is – amit egykor szüleink, nagyszüleink létrehoztak, gondoztak, élővé tettek. Vagy legenda fűződött a helyhez, vagy hálából hoztak létre zarándokhelyeket. S arra is figyeltek, hogy a lakhelyük közelében, a határban, ahol az egész év folyamán dolgoztak, fohászkodjanak, vagy közös imahellyé tették egy-egy nagy ünnep alkalmával.
Az Érsekújvári járásban három ismert zarándokhely van: a Lévához közeli Pozbán, a Szőgyén határában lévő Fűrhöz tartozó ciglédi kápolna, és a népi nyelven ismert bényi kutacska (Szentkút).
Idén Pünkösd ünnepén a katolikus hívek mind a három helyre kivonultak és ünnepi szentmisén, imádták az Istent és Máriát, és imádkoztak a Szentlélek Urához.
Bényben az avar sáncok völgyében mintegy 150–200 zarándok gyűlt össze Párkányból, a Garam mentéről – ahogy régen is.
Az ünnepi szentmisét pünkösd délutánján a felújított stációk körében felállított oltárnál a párkányi esperesi körzethez tartozó plébániák lelkiatyái celebrálták, dr. Fóthy Zoltán esperessel az élen.
A főmiséző Novák József csábi plébános volt, aki szintén a Garam mentéről, Lekérről származik.
Homíliájában a pünkösdi ünnep jellegét méltatta, a Szentlélek eljövetelére hívta fel a figyelmet, melyet a mai kor szellemének tükrében próbált a művészet és a kultúra oldaláról megközelíteni. Arról a művészi alkotásról, egy mai templomi festményről szólt, melyet első látásra nehéz elfogadni. Ugyanis a falfestményről az tükröződik vissza, mintha Mária a Szentlélek eljövetelében örömtáncot „lejtene”. Az első látvány megdöbbentő, de bibliai értelemben elfogadható kép alapján ő is arra kérte a híveket: fogadják be a Szentlélek szándékát akár ilyen átvitt értelemben is.
Beszélt olyan Szentlélek általi megtörtént csodákról, melyet megéltek emberek és vallomást is tettek róla.
Bény község lelkipásztora, Szalai András megköszönte mind a testvér atyáknak, mind a bényi egyházközség tagjainak, hogy mindent megtettek a szép és esztétikus környezetért, a vendéglátásért, melyet a paptestvéreknek készítettek, és mindenkinek, hogy Bényben a jó szokást megtartva pünkösdvasárnap délutánján felkeresték a zarándokhelyet.
A híveket pedig azzal a kéréssel bocsátotta útjukra, miszerint: „Egy lelketlen világban Isten lelkületét vigyük otthonainkba, közösségeinkbe”.
A szentmisén a helyi egyházközösség tagjai a régi hagyományokhoz hűen az oltárnál a miséző főpapnak átadták az egyházközösség ajándékait: kenyeret, bort és gyümölcsöt.
A pápai himnusz után a nemzeti imánk eléneklésével fejeződött be a pünkösdi szentmise.
(DE/Felvidék.ma)
