„Egész uton hazafelé” – Petőfi vándorlásai címmel a költő útkereső éveit bemutató időszaki kiállítás nyílt pénteken A Magyar Nyelv Múzeumában, Széphalmon.
A megnyitón Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar nyelv tisztelete és szeretete komoly felelősség a mai kor emberei számára is, akiknek ezeket az értékeket át kell adniuk gyermekeik és unokáik számára.
„Ha a nyelv eltűnik, a nép is eltűnik, a magyar önvédelem első számú védvonala tehát maga a magyar nyelv” – fogalmazott az államtitkár.
Nagy János kifejtette: a nyelv ellensége például a globalizmus, a felgyorsult világ kommunikációs csatornái, a harsány feliratok, a vírusként terjedő magyartalanságok, amelyek szinte „kerékbe törik” a nyelvet. Szavai szerint vannak olyan destruktív erők, amelyek abban érdekeltek, hogy a helyi értékek helyére nagy, könnyen áttekinthető, ellenőrizhető és uralható „monstrumok” lépjenek, ezek célja pedig a múlt teljes eltörlése.
Ezeknek az erőknek kell ellenállnunk, úgy, ahogy őseink, a németesítés és az önkényuralom ellen küzdő Kazinczy, Kölcsey és Petőfi tették, bátorsággal, elszántsággal kiállni nyelvünk mellett – hangoztatta Nagy János.
„Petőfi értette a magyarokat, és azért értette, mert ismerte őket” – jelentette ki az eseményen a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Demeter Szilárd arról beszélt, hogy Petőfi rövid élete során bejárta majdnem az egész Kárpát-medencét és kíváncsi volt mindenre, tehetsége segítségével pedig láttatni tudta tapasztalatait az egész magyarsággal.
Az eseményen részt vett Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely Fidesz-KDNP-s polgármestere és Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára is.
Az új kiállításról kiadott sajtóanyag szerint a május 13-tól látogatható, a múzeum ellipszis alakú akadémiai termében elhelyezett tárlat Petőfi életének és művészetének 1844-1847 közötti időszakát mutatja be.
Ezek az évek az útkeresés évei voltak a költő számára, irodalmi pályája elindításának elején számos utazást tett az országban, melyek célja az volt, hogy bejárja, megismerje, költői eszközökkel birtokba vegye az általa fontosnak tartott irodalmi és történelmi emlékhelyeket, felkeresse barátait és tapasztalatokat gyűjtsön.
Tájleíró költeményei mellett könnyed és humoros hangvételű, lendületes prózában is megörökítette úti élményeit, 1845-ös felvidéki útját az Úti jegyzetekben, két évvel későbbi utazását az Úti levelek Kerényi Frigyeshez című alkotásában.
A kiállítás elsősorban ezekből a szövegekből válogat, amelyek a költői-írói válaszutakról, lelki vívódásokról és boldogságkeresésről vallanak.
A látogatók a költő vándoréveit jelképező, a terem közepén installált szekeret megkerülve követhetik végig Petőfi fizikai és lelki-gondolati útját. A kiállítótérben három asztalon interaktív játékokkal várják az érdeklődőket, akik társasjátékkal és fabábukkal eleveníthetik fel János vitéz történetét, vagy Petőfi útitársaként küldetéseket teljesíthetnek, megismerve a költő és kora utazási szokásait.
(MTI/Felvidék.ma)
