Fotó: MTI

Mint ismeretes, egy évvel ezelőtt az Európai Unió energiabiztonságának javítása érdekében a tagállamok energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az európai földgáztartalék biztosítását célzó rendeletet.

Ez annak biztosítását célozza, hogy a gázpiacon megfigyelhető zavarok ellenére az uniós gáztárolási kapacitások feltöltött készletekkel várják a téli időszakot, valamint, hogy a készleteket a tagállamok szükség esetén meg tudják osztani egymással. Előírja, hogy a tagállamok területén található, földfelszín alatti gáztárolókat a kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a 2022-2023-as téli időszak kezdetét megelőzően, a következő téli időszakok kezdete előtt pedig 90 százalékig.

Karol Galek parlamenti képviselő, az SaS alelnöke pedig javaslatot terjesztett be az energetikai törvény módosítására, mely szerint a szolgáltatók is kötelesek lennének bizonyos mennyiségű gáz tartalékolására. A szolgáltatók gáztárolási kötelezettsége azonban nem növeli a földgáz árát a háztartások és a cégek számára, állítja Galek arra reagálva, hogy az Energiaszolgáltatók Szövetsége a törvénymódosítás elfogadása esetén gázáremelést helyezett kilátásba, melyet az SaS elutasít.

Galek képviselő szerint az Energiaszolgáltatók Szövetségének érvelése nem felel meg a valóságnak. „Céljuk a lobbizás és túlzott nyereségük megőrzése a fogyasztók kárára. Az általunk beterjesztett javaslat a szolgáltatók részére a hazai gázfogyasztás mennyiségének 20 százalékára vonatkozik, ennyit kellene tartalékolniuk.

Ez a javaslat végeredményben növelné Szlovákia energiabiztonságát és csökkentené a fogyasztók számára a gáz árát, mert a gáz vásárlása és tárolása jelenleg a legjobb biztosíték a jövőben esedékes magas árakkal szemben“ – véli Galek.

Az Energiaszolgáltatók Szövetsége szerint azonban nem világos, hogy a törvénymódosítás elfogadása következtében milyen mértékben drágulhat a gáz, mivel a képviselői javaslat, mely másolja a kormány nemrégiben elutasított indítványát, nem tartalmaz elemzést arról, milyen mértékű drágulással kell elfogadása esetén a háztartásoknak, a közszférának és a cégeknek szembesülniük. A szövetség szerint a költségek több tíz millió euróra rúgnak majd.

(NZS/Felvidék.ma/SITA)