Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (j) beszédet mond a Duray Miklós-emlékszoba és emléktábla felavatásán a torockói Duna-házban a Duna-napon 2023. június 2-án. Mellette Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó. A háromnaposra bővült rendezvényre első alkalommal más határon túli magyarok lakta vidékekről is meghívtak résztvevőket. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Duray Miklós a nemzet lelkiismerete volt – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken az erdélyi Torockón, ahol a Duna-házban Duray Miklós-emlékszobát és emléktáblát avattak.

„Amikor Duray Miklósra emlékezünk, és ezt a szobát róla nevezzük el, benne van kicsit a mi aggódásunk is a nemzetünkért, de az az összefogás is, mely az elmúlt 103 évben soha nem látott magasságokat ért meg” – mondta Szili Katalin, aki kortársként, barátként idézte fel a tavaly decemberben elhunyt felvidéki politikus alakját.

Emlékeztetett a 2004. december 5-i eredménytelen népszavazásra, és arra, hogy Duray Miklós érvelt a legharcosabban a nemzet egysége mellett Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel szemben. „Nemmel pedig nem lehet építeni nemzetet” – idézte a felvidéki politikust.

„Tükröt mutatott, nemcsak a liberálisoknak, hanem az egész nemzetnek a Kárpát-medencében és a diaszpórában, bárhol éljenek” – mondta kortársáról a miniszterelnöki főtanácsadó. Hozzátette: Duray mindig és mindenütt nyilvánvalóvá tette, hogy egy egész nemzetben gondolkodik, „összekovácsolt nemzetben, melyhez mindenki tartozik”. Kívánságát az elmúlt 13 évben sikerült teljesíteni, a magyarság ma már világnemzet, a cél pedig mindenki számára biztosítani a szülőföldön élés, boldogulás és gyarapodás lehetőségét – mondta Szili Katalin.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó (b2) és Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Duray Miklós-emlékszoba és emléktábla felavatásán a torockói Duna-házban a Duna-napon 2023. június 2-án. A háromnaposra bővült rendezvényre első alkalommal más határon túli magyarok lakta vidékekről is meghívtak résztvevőket. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Emlékeztetett: az autonómiaküzdelem alaptégláit is Duray Miklós tette le, erről 1994-ben mondott beszédét a szomszédos országok nyelvére és angolra is le kellene fordítani. „Hogy értse mindenki, hogy amikor azt követeljük, legyen a székelységnek vagy a felvidéki tömbben élőknek lehetősége önrendelkezésre, akkor semmi mást nem kérünk, csak az alapvető emberi jogaikat, amit megadnak bárhol a világban egy közösségnek” – mondta.

Szili Katalin az avató után az MTI-nek elmondta: a torockói emlékszoba-avató is a nemzet együvé tartozását jelzi. „Nagyon fontos ma, hogy a Kárpát-medence különböző közösségei között is meglegyen a párbeszéd, az együttműködés. Ez ma már megvan, oly mértékben van most együtt a nemzet. Amit az is jól jelez, hogy Erdélyben lehet egy Duray Miklós-szoba” – nyilatkozta.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy amikor 1989 előtt egyetemistaként a kommunisták tiltásai közepette könyvet hoztak Erdélybe, Duray Miklós Kutyaszorító című művét hozták, azt kérte a sepsiszentgyörgyi színház dramaturgja.

Elmondta: azért szerették volna, hogy a terem a nemzetpolitikus nevét viselje, mert egy felvidéki magyar az anyaországiakkal együtt ugyanazt szerette volna Erdélyben. „Egyetemes magyarságban gondolkodott, az volt a célja, hogy mi, magyarok, éljünk bárhol a világon, tartsunk össze, örökségünket hordozzuk tovább, adjuk át a következő nemzedéknek” – fogalmazott.

(MTI/Felvidék.ma)