A gyermekek közösségbeni fejlesztése kiváló módszer, ezért is jó dolog, ha a családi üdülés mellett lehetősége nyílik az önállóság kipróbálására egy korosztályához hasonló gyerektáborban.
Ezen elgondolás jegyében hirdeti meg a Magyarország Felfedezői Szövetség vezetése az éves tevékenység lezárásaként a nyári vezetőképző táborát Sárospatakon.
A fiatalok, illetve a gyermekek hazaszeretetre nevelése mellett a barátság, a bátorság, a segítőkészség, a hagyományápolás és a mások iránti tisztelet alkotja az alapfogalmakat a szövetség célkitűzései között.
Természetesen mindezeket játékos formában, rengeteg dallal és ötletes feladatokkal megtűzdelve. A nyolcnapos táborba az anyaországi gyermekeken kívül Erdélyből és a Felvidékről is jelentkeztek szép számmal.
A testvércsapatok év közben is kapcsolatban vannak egymással, de mindenki a nyarat várja, amikor Sárospatakon személyesen is találkozhat a régi barátokkal, ismerősökkel. Felsőszeliben nagy hagyománya van a sárospataki tábornak, sokan rendszeresen visszatérnek, s a megfelelő feladatok, próbák elvégzése után már csapatot is vezethetnek.
Az idén 19 felfedező indult útnak Nagy Flórián és Mészáros Magdolna felügyelete alatt. Voltak többen, akik első alkalommal vettek részt, ketten vezetők, ketten pedig segédvezetők lettek.
A hosszú vonatozás után birtokba vették a tábort, mely az idei esős tavasz hatására szépen zöldellt.
A szállások kiosztása után megnyitották ünnepélyes keretek közt a tábort. A zászlófelvonás után a csapatok a hármashalom előtt bemutatkoztak és maroknyi földadományukat leszórták. A szövetség nagyon büszke erre az emlékhelyre, mivel már a kezdetek óta (1989) hagyomány, hogy a kedves helyről hozott föld az összetartozás jelképe.
A megnyitón ismertették a csapatokat, s mindenki eldönthette, melyikben szeretne dolgozni. Az igricek, a várfelderítők, a Kossuth-tisztek, a Rákóczi-tisztek és a zászlóaljtisztek csoportjai a délelőtti foglalkozásokon sok újdonsággal ismerkedhettek meg, majd a pénteki záróünnepségen felavatták őket és megkapták a próbajelvényüket.
Azonban nemcsak ebből áll a tábori élet. A konyhai szolgálaton kívül tisztasági verseny, táncház, igric játékok, felfedezőutak és sok vidámság tette felejthetetlenné az együttlétet. A gátjátékok, vetélkedők, sportjátékok szinte megállás nélkül váltakoztak.
A felsőszeliek a Petőfi-év kapcsán ismét olyan feladatokat állítottak össze, melyek a forradalmár költő életével kapcsolatos ismereteket célozták meg. A hat állomáson kipróbálhatták tudásukat a forradalmi versekből, toborzót fogalmaztak meg és katonadalokat kellett összegyűjteniük.
A mákos pogácsába rejtett feladatok a szabadságharc fontosabb eseményeire utaltak. Izgalmas volt a csatatéren a bajtárs mentése, miközben az ellenség zoknibombákkal támadt. A hadi konyha állomásán bekötött szemű bajtársak etették egymást pudinggal.
A képkirakós állomáson Petőfi pozsonyi szobrának és az emléktáblájának a képét kellett összerakni adott időre. A rovásírás sem hiányozhatott, állomásonként kaptak egy-egy rovással írt szót, azt kellett a végén összerakni és elolvasni, majd megmondani, melyik Petőfi-versről van szó. Elmondhatjuk, hogy a gyerekek örömmel oldották meg a feladatokat, s nemcsak szórakoztak, de sok újat is tanultak. Az idén újdonság volt a népmese adaptációja, melyet a csapatok feldolgoztak és feljátszottak videóra. Ötletes megoldások születtek. Ezeket a közösségi hálón lehet megtekinteni. Többek között kézműves délutánt is beiktattak, ahol a nemezeléstől kezdve a makramét, a gyöngyfűzést, az agyagozást, a hímzést is kipróbálhatták a gyermekek.
Az esti napzártákon új dalokat tanultak, énekes és videós beszámolók váltották egymást, a pásztortűznél pedig őszinte vallomások, szívhangok tették meghitté az estét.
A táborozók igazi közösséggé váltak, s a búcsúzás bizony könnyesre sikerült. Azonban az ígéret is tartja bennük a reményt, hogy jövőre ugyanitt ismét találkoznak felfedezőtársaikkal.
(Mészáros Magdolna/Felvidék.ma)
