A salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kiadásában jelent meg A tündérek kútja – Palóc népmesék a 19. századból című könyv
A mesekönyv szerkesztője, Máté György, a DBM néprajzos muzeológusa elmondta, a gyűjtemény egyrészt szakmai szempontból is hiánypótló, másrészt a nagyközönség számára is népszerűnek ígérkezik.
A kiadványban 31 palóc népmese olvasható, amelyek eredetileg három 19. században kiadott, ma már nehezen beszerezhető könyvben jelentek meg, mégpedig 1865-ben Sárospatakon, Nógrádi Pap Gyula: Palóc Népköltemények; 1890-ben Liptószentmiklóson kiadott Istvánffy Gyula: Palócz mesék a Fonóból és 1891-ben Losoncon megjelent Pintér Sándor: A Népmesékről. XIII eredeti palócz mesével munkáiban.
Mindannyian szerelmesei voltak a népmeséknek.
Nógrádi Pap Gyuláról pedig tudjuk, hogy az eredeti magyar gyermekirodalom, Pósa Lajos barátja is, s a legendás Az Én Ujságom gyermeklapban is publikált.
A könyvbemutatóra Salgótarjánban, a Múzeum téri Dornyay Béla Múzeumban került sor 2023. szeptember 15-én. Egyúttal Nemesné Matus Zsanett, a győri RFMTM múzeum igazgatóhelyettese megnyitotta itt a kötet illusztrátorának, a győri Szabadvári-Farkas Zsuzska grafikusművésznek az egyéni tárlatát is, aki visszatérő kiállítója Nógrád vármegyének.
Az illusztrátornak nagy felelőssége van abban, hogy a szöveg és a kép jól működjön egymással, nemesítve azzal is a könyvet.
„Szabadvári-Farkas Zsuzskának a Palóc népmesékhez készült alkotásai rendkívül jól működnek. Az ábrázolt alakok és a használt színek a történetekben előforduló jó és rossz alakokat finoman ellensúlyozzák, sőt gyakorta egybe is mossák. Ugyanez mondható el a kiállítás egyéb képeiről is” – fűzte hozzá Nemesné Matus Zsanett.
A szép számban megjelent érdeklődőket Shah Gabriella, a Dornyay Béla Múzeum igazgatója üdvözölte, majd köszöntőt mondott Fekete Zsolt, Salgótarján megyei jogú város polgármestere.
Fekete Zsolt kifejtette, hogy a népmese az a tiszta forrás, amelyből szépség, becsületesség és bátorság sugárzik. Maga is hiánypótlónak nevezte a frissen megjelent kiadványt, s kiemelte annak illusztrátori munkáját.
A fiatalokhoz szólva megkérte őket, hogy ha gyermekeik lesznek, emlékezzenek erre a napra, s ne a mobiltelefont nyomják majd a gyerekük kezébe, hanem akár ebből a könyvből is, de meséljenek nekik. „Nincs annak párja, amilyen érzelmi töltöttséget tud adni egy mese” – szögezte le Fekete Zsolt.
A kötetbemutatóra meghívták a füleki Varga Norbert folklórkutatót, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet munkatársát.
„A magyar folklorisztika szemszögéből nézve viszont nagyon jelentős az a kutatástörténet, amely Palócföldön már a kezdetek kezdetén elindult. Meg kell említeni még az ipolykeszi születésű Ipolyi Arnoldot, aki polihisztorként gyűjtőhálózatot szervezett a 19. században. S nem utolsósorban a füleki születésű Nyáry Albertet is, aki szintén érdeklődött a népmesegyűjtés iránt, munkája viszont elveszett” – tette hozzá Varga Norbert.
Varga Norbert hangsúlyozta, hogy még ma is gyűjthetők népmesék. Maga is Mátraverebélyen próbál ma egy-egy mesét begyűjteni. Leginkább cigány emberek őrzik még ezt a fajta nyelviséget.
Ugyanakkor ma már hivatásos mesemondók viszik tovább a népmeséket, vagy az arra rendezett fesztiválokon, találkozókon vagy a különböző népmesemondó versenyeken. A népmese, mint műfaj ma már az óvodákban, iskolákban, intézményekben jelenik meg inkább, s szervesen beépül a köztudatba.
„Reneszánszát éli a mesemondás, ezt segítik a népmesemondó tanfolyamok is” – szögezte le.
Az élőszavas mesemondásban, mesélésben mindenki alakíthatja a meséket, ahogyan épp a helyzet megkívánja.
A keretekhez, meghatározott alakokhoz pedig nagyon jó támpontot nyújt A tündérek kútja.
Szeretettel ajánljuk nem csak palócoknak.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
