A fenti címmel szerveztek kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát az alsósztregovai Madách-kastélyban. A tudományos találkozó méltó lezárása a Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett Madách-emlékévnek. Mint a konferencián is elhangzott: Alsósztregován indult el a Madách bicentenáriumához kötődő rendezvények sora, s itt is ért véget a rendezvényfolyam.
Az október 4-én és 5-én megvalósuló tudományos konferencián összesen több mint kéttucatnyi színvonalas előadást hallhatott a közönség. A Madáchhoz kötődő előadásokat nyolc szekcióba osztották. A szekciók az alábbi témákat ölelték fel: tárgytörténet, filológia, dráma; életmű és motívumtörténet; variációk a tragédiára; Madách kortárs megfogalmazásai; fordítások és azok befogadástörténete; Madách a társművészetekben; életrajz, családtörténet és kultusz.
A két nap előadói között neves felvidéki magyar és anyaországi irodalmárokat, fordítókat és a különféle társszakmák képviselőit találjuk. Az eltérő narratívákat és vizsgálódási pontokat Madách élete, munkássága, legfőbb műve kötötte össze.
Szerdán többek között hallhattak a küzdés motívumáról, az antikvitás megjelenéséről Madách műveiben, kortárs újrafeldolgozásokról, avagy Madách elbeszéléseiről. Ugyancsak górcső alá vették a színházi megjelenést, a cseh, valamint az erdélyi bemutatókra összpontosítva.
Csütörtökön a Madách fordításokkal kezdődött a szakmai nap. A tragédia orosz, lengyel és szlovák változatait mutatták be. Itt mások mellett elhangzott, hogy az első szlovák fordítást Pavol Országh Hviezdoslav készítette az 1900-as évek elején, a magyar eredeti szövegből. Azóta többször fordították újra szlovák nyelvre. A másik két nyelv esetében is számos fordítás született az elmúlt bő egy évszázad alatt.
Az ember tragédiája képzőművészeti megfogalmazásairól külön eladás szólt. Mint elhangzott, a szerző halálának 100. évfordulója kapcsán került sor egy átfogó illusztrációs pályázat meghirdetésére. A kor jeles képzőművészei alkották meg az egyes színekhez tartozó illusztrációkat.
Egy különleges műveltségi táblajátékot is bemutattak a Madách-kastély nagytermében. Petres Csizmadia Gabriella Küzd és bízzál! című társasjátékát a középiskolásoknak szánja. Lényege, hogy játékos formában, ugyanakkor interaktív módon adja át és rögzítse az ismereteket.
Szó volt a salgótarjáni szegénynegyedben élő és alkotó Balázs János költő és naiv festőművész Madáchhoz fűződő kapcsolatáról is.
Érdekes történetekkel és Madách életművéhez tartozó adalékokkal gazdagodott a hallgatóság a szakmai találkozó utolsó szekciójának előadásai során. Madách Imre levelezései alapján vizsgálták a barátságkötelékeit, felelevenítették Fráter Erzsébet hagyatékát.
Felvázolták a családfakutatás legújabb eredményeit, ismertették Madách rokonságát a ma is élő utódaival egyetemben. Filológiai szempontból vizsgálták a tragédia fennmaradt kéziratán szereplő, Madách kézírásával írt jegyzeteit.
Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Madách-kutató zárszóként elmondta: a szerteágazó feldolgozott témák igyekeztek a lehető legtöbb aspektusból bemutatni a tragédiát és annak szerzőjét. Szóltak a kultuszról, a színpadi változatáról, recesszióról, a kultusz továbbéléséről, filológiai és társművészeti vetületéről.
A kultuszépítés egyik bázisa az alsósztregovai Madách-kastély – szögezte le az irodalmár. A rendezvényhez kapcsolódva megjegyezte: „Él és eleven az az összetartozás, ami itt tapasztalható. Madách kétszáz év után is összeköt bennünket.”
A konferencia záróakkordjaként a jelenlévők egy szál virágot helyeztek el a kastélypark szegletében található impozáns Madách-sírhelynél.
A konferenciával kapcsolatban Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója, a konferencia főszervezője a Felvidék.má-nak kifejtette: a nemzetközi konferencia az összegyűjtött információkkal üzen a jelennek, de a jövő számára is. Hozzátette: az előadók között találjuk az anyaországi és a lengyelországi előadók mellett a szlovákiai vezető egyetemek magyar ajkú tanárait, szakembereit.
A Madách-kastélyban működő irodalmi múzeum fenntartójaként Jarábik megjegyezte: az elmúlt évek az fizikai építkezésről szóltak, a kastély felújításáról, a tárlat megújulásáról, valamint a kastélypark megszépüléséről.
A szakmai konferenciával a szellemi építkezést kezdtük el, végre tudunk úgy foglalkozni Madách Imrével, hogy az méltó az ő nagyságához – szögezte le.
A tragédia örök, a tragédia a jövőnek is szól, a tragédiában mindenki megtalálhatja valahogy önmagát és útmutatót is ad – fűzte hozzá az igazgató.
A megszólított előadókkal kapcsolatban elmondta, Csehi Zoltán, Szászi Zoltán, Csanda Gábor és Praznovszky Mihály, valamint Rózsafalvi Zsuzsanna segítségével állították össze a jeles előadói csapatot.
A Madách évszázadai nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások hamarosan kötet formájában is megjelennek.
Mint beszámoltunk róla, januárban a Madách-kastélyban nyitották meg az emlékévet. Ugyancsak itt mutatták be március folyamán az emlékévhez kapcsolódóan létrehozott Madách-vándorkiállítást.
Ugyanakkor a magyar dráma napján, szeptember 21-én megemlékeztek Az ember tragédiája 140 évvel ezelőtt bemutatott színpadi változatáról. Emellett többek között vetélkedőt, Pozsonyban kiállítást szerveztek.
A konferencia fővédnöke Tőzsér Árpád Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, védnöke Mészáros András, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke volt.
A szakmai tanácsozás a Magyar Géniusz Program, az NKA és a KULTMINOR, valamint a Magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium és Alsósztregova község támogatásával valósult meg.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
