A Felvidék talán egyik legcsodálatosabb kálváriája magasodik Selmecbánya fölé. A bányászváros önmagában is rengeteg turistát vonz éves szinten, a szakrális hely pedig az egyik legnépszerűbb látnivaló a kincsesládához hasonlítható városban.
A selmecbányai kálvária 1744 és 1751 között épült barokk stílusban a Scharffenberg elnevezésű hegy tetején. Az összetett szakrális hely tizenkilenc kápolnából, két templomból, a Szent Lépcsőkből, valamint a Hétfájdalmú Szűz Mária a kereszt alatt című szoborcsoportból áll. A kálvária az egyik meghatározó tájképi eleme a városnak.
A selmecbányai kálvária kezdeményezője Perger Ferenc jezsuita páter volt. Kezdeményezését felkarolták a helyiek, a bányászváros ez időben élte virágkorát. A tehetős polgárok, a bányászigazgatóság és a nemesség támogatta a kezdeményezést. A bányászok bekapcsolódtak az építkezésbe.
Ennek köszönhetően készült el az impozáns képművészeti remek, csodálatos építészeti egység.
Az egyes kápolnák homlokzatán máig láthatók az adományozók címerei.
A múlt század közepéig keresett búcsújáró hely volt. A század második felében azonban fokozatosan pusztulásnak indult az épületegyüttes. Vandálok eltulajdonították, illetve tönkretették a kálvária egyes műalkotásait. Az ezredforduló tájékán kezdték meg fokozatosan a felújítását. A következőkben a kálvária két templomát mutatjuk be részletesebben.
Mint már írtuk, a kálvárián két templom található. A hegycsúcson épült fel a felső templom, más néven a német templom. Míg a kálvária lábánál találjuk az alsó templomot, melyet szlovák templomnak is neveznek.
Az alsó templom szimbolikus kaput jelenít meg. Az építmény egy központi főszentélyből (Az utolsó vacsora) és két tornyos mellékszentélyből (Jézus Szentséges Szíve-kápolna, Fájdalmas Szívű Szűzanya-kápolna) áll. Míg a mellékszentélyek domináns elemei a tornyok, addig a főszentélyt kis kupola ékesíti.
A főszentélytől jobbra lévő Jézus Szentséges Szíve-kápolna központi eleme a Jézus Szentséges Szíve-oltár. Az oltár oltárasztalból és oltártáblából áll. Ez utóbbin található a szent sír aranyozott keretbe foglalva. Jézus Krisztus halott testének szobra látható itt. A sír fölötti falon egy nagy, aranyozott töviskoronás szívet helyeztek el, melyet a freskókon megjelenő angyalok vesznek körül. Az oltárból csupán ennyi maradt meg. Sajnos a vandálok eltulajdonítottak több értékes kiegészítő elemet. Az oltár körül térhatású barokk falfestmények láthatók.
A főszentély az utolsó vacsorának állít emléket. A kör alaprajzú kápolnában lévő főoltár faragott domborműve az említett utolsó vacsorát jeleníti meg. Az előző kápolnához hasonlóan a falakat itt is térhatású freskók díszítik. A főszentély két oldalán egy-egy falfülkét alakítottak ki. Balra Szent Ilona a kereszttel, a jobbra a Prágai Kis Jézus szobra helyezkedik el.
A második mellékszentély a Fájdalmas Szívű Szűzanya-kápolna. A kápolna eredeti Piétát ábrázoló szobrának csak a torzója maradt meg. Az oltárasztal, a baldachin és a szimbolikus barlang látható. Ám a központi szoborcsoport, a halott Jézus testét ölelő Szűzanya, valamint Mária Magdolna szobrai sajnos nem maradtak fenn. A falakon itt is láthatóak a térhatású falfestmények. Az oltár felett oszlopfős, az oldalsó falakon pedig árkádos ábrázolás figyelhető meg.
A kálvária tartalmi és kompozícióbeli kicsúcsosodása a felső templom.
A bejárati portált oszlopok keretezik. A baloldali kőtalapzaton Mózes szobra helyezkedik el, kezében a tízparancsolattal és egy hatalmas bottal. A jobb oldali kőtalapzaton eredetileg Ábrahám szobra állott.
A felső templom főmotívuma a keresztre feszítés jelenete, amely érckövekből épített dombon kapott helyet. Az életnagyságú szobrok Jézust és a két latort ábrázolják. A jelenet hátterét Jeruzsálem és Selmecbánya tájképei adják. A templombelsőben kétoldalt a térhatású keretbe ágyazva a keresztre feszítést követő események (a keresztről való levétel, a test sírba tétele, a halottaiból feltámadt Krisztus) ábrázolása látható.
Az érckövekből álló domb talapzatánál eredetileg három szobor volt látható. Szűz Mária, Mária Magdolna és Keresztelő Szent János szobrait eltulajdonították. Papírfigurák jelképezik a helyüket.
Mint látható, a képzőművészeti alkotásokban bővelkedő szakrális hely épphogy megmenekült a teljes pusztulástól.
Az összefogásnak és a hathatós támogatásnak köszönhetően fokozatosan megszépül a kálvária.
Érdemes ellátogatni Selmecbányára, s ha már ott járunk, kihagyhatatlan a Scharffenberg megmászása. A felső templomtól csodás kilátás nyílik a bányavárosra s annak környezetére.
További felvételek a selmecbányai kálváriáról az alábbi Képriportunkban tekinthetők meg.
Forrás:
K. Vošková: Búcsújáró kalauz a selmecbányai kálváriához
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
